A válságot sokféleképpen lehet értelmezni

„A nyaralás fő témája az együttélés lehetetlensége, a házasság válsága. Hogyan látod, ez a mai kor hozománya?

Igen. Alapvető válságkorszak van a világban, ezt lehet gazdaságilag, kulturálisan, meg egyáltalán minden tekintetben értelmezni. Teljesen össze vannak zavarodva az emberek és nem látnak tisztán ebben a káoszban. Ez biztos a házasság nevű intézményre és az együttélésre is vonatkozik.

A házasságot még egy tartható együttélési modellnek gondolod manapság?

Én nem vagyok házas, de nagyon nagy a családi nyomás, hogy ez ne legyen így. Majd lehet, hogy egyszer házas leszek, nem tudom. Az biztos, hogy rengeteg olyan kapcsolat ment tönkre az én környezetemben is az elmúlt egy-két évben, amiről azt hittük, hogy évekig fog tartani. Valóban nagy kérdés, hogy mi a jobb, ha az ember házasságban él, viszont pokoli viszony van a felek között, vagy pedig bevállalja, hogy elválik, s utána megpróbál valamilyen független és viszonylag boldog életet élni önállóan. Ebben én nem tudok állást foglalni, nagyon egyénfüggő.

Miért nyilatkoztad korábban a Mohácsi-munkafolyamatról azt, hogy »úgy érzem magam, mint egy krimiben, aminek egyszerre vagyok az olvasója, a gyilkos, meg az áldozat is…«?

Amikor az az interjú készült, már csak két hetünk volt a bemutatóig. Normál esetben ekkorra ugye már maximálisan képben vagyunk nem csak a történettel magával, hanem a szerep fejlődésével is. Most viszont még azt sem tudtuk, hogy mi lesz konkrétan a darab vége. Ugyanolyan természetességgel elfogadtuk volna azt, ha mondjuk bármelyik szereplő kinyiffan, vagy megdicsőül. Szóval teljes nyitottságban dolgoztunk, úgyhogy ezért mondtam, hogy egyszerre vagyok szemlélője, elszenvedője és alakítója a történetnek.”