1904 a bortörténelemben

Megerősítés: Már 6 mikroszatellit marker felhasználásával bizonyítottuk, hogy a ‘Bronnerstraube’ és az ’Ottonelmuskotály’ nem lehetnek közvetlen szülői a magyar ‘Csaba gyöngye’ fajtának. Ráadás: (Molekuláris markerekkel (27 SSR) alátámasztottuk, hogy az ‘Irsai Olivér’ az irodalmi adatoknak megfelelően a ‘Pozsonyi fehér’ és ‘Csaba gyöngye’ fajták keresztezéséből, a ‘Mátrai muskotály’ pedig az ‘Izsáki’ x ‘Ottonel muskotály’ kombinációjából származik.) /Halász Gábor/

A jó pap holtig tanul... A magyarországi szőlő genomikai kutatások 2000-ben kezdődtek. Kiss et al. (2003) a Kárpát-medence ősi szőlőfajtáinak molekuláris jellemzéséhez RAPD, SCAR és mikroszatellit markerek teszteléséről számoltak be. Kozma Pál et al. (2003) a ‘Csaba gyöngye’ eredetvizsgálata során RAPD és mikroszatellit markereket használtak fel. Ezek az előzetes eredmények is arra utaltak, hogy a ’Bronnerstraube’ és az ’Ottonel muskotály’ keresztezéséből nem jöhetett létre a ’Csaba gyöngye’ fajta. Bisztray et al. (2003) RAPD primerekkel kaptak használható polimorfizmust, melyekkel sikeresen megkülönböztették a fajtákat és a klónokat is. A ‘Csaba gyöngye’ magyar fajta, melynek előállítója és származása vitatott. A legtöbb magyar szerző leírása szerint, Mathiasz János a ‘Bronnerstraube’és ‘Ottonel muskotály’ fajták keresztezésével hozta létre (Németh 1975, Csepregi és Zilai 1988, Hajdu 2003, Bényei és Lőrincz 2005). Eredményeink azonban kizárták ezt a lehetőséget. /Halász Gábor/