„Szőlő és bor fronton is pezsgett az élet. Nagyharsányban ebben az évben végezték el az első permetezést Matyi József birtokán, amelyre nagy szükség is volt, mert a peronoszpóra igencsak elterjedt az országban.
Kőszeg mellett központi oltványtelep létesült, s Budapesten a Hermann Ottó utcában, az egykori Törökvész dűlőben, megkezdte működését a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet kutatóegysége.
Mathiász János a kor legnagyobb szőlőnemesítője ezévben kinemesítette a ma is töretlen népszerűségnek örvendő Csabagyöngye szőlőt, amely az északi félteke legkorábban érő szőlőjének tekinthető, s csemegeszőlőként, borszőlőként egyaránt termeszthető. (Két szülője egyébként a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály.)”