Rotyog a paprikás krumpli: Németh Szilárd HELYRETESZI a globalistákat (VIDEÓ)

Termőföldtől az étkezőasztalig. Németh Szilárd elárulta, mitől finomabb az étel, ha az nem brüsszeli, hanem magyar recept alapján készül.

Le kéne már szoknunk arról, hogy csak az számítson embernek, akit „fentről” is elismernek.
„Az államnak (értsd a mindenkori kormánynak) semmi keresnivalója nincs az újságírók között. Az nem az ő terepe. Szerintem egyébként a művészet sem. Hogy ki kap Kossuth- vagy ilyen-olyan díjat mindig politikai ügy volt, de ez legyen a művészek problémája, ahogy mifelénk szokták mondani, azért sírjon az ő anyukájuk.
Le kéne már szoknunk arról, hogy csak az számítson embernek, akit »fentről« is elismernek. Kérdezzenek meg nyugodtan egy amerikai kollégát, mire vágyik inkább: június 4-én kezet rázni egy államtitkárral, vagy a Pulitzerre? Egy francia írót, hogy az Elysee-ben jattolna bárkivel, vagy kitenné a kandallójára a Goncourt-díjat? Az államnak igenis van feladata a sajtóban és a kultúrában. Előbbiben olyan jogi és politikai környezetet biztosítani, hogy a sajtó tehesse a dolgát. Utóbbiban pedig talán az, hogy ne lehetetlenítse el a pénzt nem termelő, ergo támogatásra szoruló alkotóműhelyek működését. Ennyi és nem több.
A többit intézze a szakma, a közönség. Egy ilyen országban Szaniszló vátesz ügye sem lenne ügy.”