Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A józan ész és az erkölcs is azt diktálja, hogy ha az eurózóna bankjait egységes európai felügyelet alá helyezik, akkor a következményeket ne kizárólag nemzeti szinten kelljen elszenvedni.
„A ciprusi válság egyik fontos tanulsága, hogy fel kell gyorsítani a bankunió létrehozását. A józan ész és az erkölcs is azt diktálja, hogy ha az eurózóna bankjait egységes európai felügyelet alá helyezik, akkor e nemzetek feletti szint döntéseiből származó anyagi és egyéb következményeket ne kizárólag nemzeti szinten kelljen elszenvedni. Ezért a papíron már elfogadott és jövő tavasszal működésbe lépő egységes bankfelügyeleti mechanizmus nem maradhat sokáig egységes bankszanálási mechanizmus nélkül, különben elveszíti létjogosultságát.
Az ilyen mechanizmusnak elsősorban »pénzt és paripát« adni hivatott Németország és más északi országok számára azonban ez jelenleg nem tűnik prioritásnak, ami késlelteti a projekt kivitelezését. Én ennek két fő okát látom. A kézenfekvőbb a politikai naptár, jelesül a szeptemberben tartandó németországi parlamenti választás. Angela Merkel német kancellár nem akar magas labdát feladni politikai ellenfeleinek, ezért minden olyan döntést halogat, amely újabb anyagi hozzájárulást követelne a német adófizetőktől. Márpedig jószerivel egyetlen olyan eleme sincs a bankuniónak, amelyet ingyen meg lehetne úszni.
A másik ok az lehet, hogy a németek – egyébként érthetően – nem akarnak mások múltbeli bűneiért fizetni. A ciprusi adóparadicsom és a bankszektor túlméretezettsége a múlt terméke, amiért a német, a holland és a finn megközelítés szerint mindenekelőtt a ciprusiaknak kell felelősséget vállalniuk. Az nem járja, hogy úgy szabadulunk meg ezektől a problémáktól, hogy egyszerűen európai szintre toljuk fel őket.”