Atomkór – mikor marhára esik, de a világvége végül elmarad

Ebben a világban túl sok mindenre van előre elkészített magyarázat.

Az én szavam nem eladó. Csak ha rendesen fizetnek érte.
„Jó úton haladok. Igaz ugyan, hogy pénzem nincs, adósságaim tetemesek, meglehetősen kis példányszámban fogynak könyveim, a lapok pedig, amelyekben még publikálhatok, napi gondokkal küzdenek, de megőriztem függetlenségemet. Így van ez még akkor is, ha általában azt teszem, amit mondanak nekem, mire költsem a pénzemet és mennyit, hova menjek, kihez és mikor. De én teljesen a szabad akaratomból engedelmeskedem. Nem vagyok gyarmat! Az én szavam nem eladó. Csak ha rendesen fizetnek érte.
És tudom; ahogy mind több szegény magyar embernek jut mind nagyobb kenyér, mind több szegény, de tehetséges magyar fiatal részesül a mind színvonalasabb ingyenes magyar oktatás áldásaiban, aminthogy dús kalásszal ringanak már a felcsúti tökmagmezők, úgy szárnyal mind magasabbra művészetem.”