Uniós adalékok a hallgatói szerződéshez

„Az említett belső piac az uniós integráció legmélyebb szegmense. Nem éppen jellemző rá a többsebességesség, nincsenek kioptálások, végülis ez a gazdasági cél az integráció magja, amit »még a britek is« igenelnek. Sőt, a gazdasági elemen kívül olyan járulékos jellemzői is vannak, mintha egy eszköz lenne egy jövendő összeurópai nép (sic!) létrejöttében. Hogy ne csak egy szűk brüsszeli rezsim érezze magát európainak, hanem mind több ember identitásában kapjon fontos szerepet ez a dimenzió. Ebben a kontextusban pedig nehézkesen értelmezhető a magyar diákok »itthonmaradási kötelezettsége«. Ellenben sokkal könnyebben belátható az, hogy a Bíróság 2006-ban a Turpeinen-ügyben miért jutott arra a következtetésre, hogy »Az olyan nemzeti szabályozás, amely hátrányos helyzetbe hozza egyes saját állampolgárait pusztán azért, mert gyakorolták a más tagállamban történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, ekképpen egyenlőtlen bánásmódhoz vezet, amely ellentétes az uniós polgári jogállás mögött meghúzódó elvekkel«.

Így látható, hogy még a pusztán magyar diákokra alkalmazott hallgatói szerződés is belső piaci problémákat vethet fel, hiszen egyértelmű egy, a mozgásszabadságot érintő rendelkezés és a belső piac közötti kapcsolat. Ráadásul a tagállami lojalitás okán (EUSZ 4. cikk) a tagállamoknak törekedniük kell az unió céljainak megvalósítására és tartózkodniuk az olyan intézkedésektől, amelyek veszélyeztetik ezen célokat. Ilyen célként értelmezhető például a belső piac működtetése (EUSZ 3. cikk) és ennek keretében az EUMSZ 45. cikkben szigorúan megfogalmazott szabad áramlása a munkaerőnek. A piac hatékony működése érdekében pedig nem csak »bemeneteli« oldalon kell elhárítani az akadályokat, hanem – mint az jelen esetben problémás lehet – »kimeneteli« oldalon is.”