Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
Hazafiúi tett az ország elhagyása és eszünk-munkaerőnk eltávolítása a magyar társadalomból és gazdaságból.
„Az alábbiak arról szólnak, hogy miért kell elhagynunk most Magyarországot? Arról lesz szó, hogy miért kell mindazoknak elmenniük az országból, akik többet és mást akarnak, mint a »standard magyarok« és a különféle politikai elitek által felkínált »magyar standard«.
Mindazoknak most hazafias kötelességük az ország elhagyása, akik ezt megtehetik, mert van hozzá megfelelő képzettségük és tettrekészségük, hogy másutt újrakezdjék. Hazafias ez a kötelesség, hazafiúi tett az ország elhagyása és eszünk-munkaerőnk eltávolítása a magyar társadalomból és gazdaságból. Ha maradnánk, akkor teljesítményünk csak elnyújtaná az agóniát. Ha maradnánk, akkor erőforrásokat adnánk a nép illúzióinak és irreális elvárásainak további fennmaradásához-fenntarthatóságához. Ha maradnánk, akkor megnyúlhatna az az idő, amíg még az elit a maga hasznára működtetheti az országot, és amíg a nép zömének csak egyre kevesebb és kevesebb valós esélye-reménye lehet. Aki pedig gyorsítja az önző elit távozását és rövidíti népe szenvedését és segít a népnek megszabadulni a káros illúzióktól, az hazafi – ezért nevezhetjük bártan és megalapozottan hazafiúi tettnek, ha valaki lelép ma innen nyugatra!
Ne feledjük: akik elmennek, azok legtöbbje maradna, ha lenne értelme, ha ez egy értelmes ország lenne, ha azok vinnék itt a prímet, akikben ott a képesség és a szándék egy értelemmel vezetett és teljesítményalapú Magyarország megszervezésére és vezetésre és nem azok, akik előbb szép hazugságokkal elámítják a naiv néptömegeket, azután pedig jól megszedik magukat a kárukra. És akik ma elmentek, azok közül számosan vissza is fognak majd térni, ha megérett a helyzet egy »nyugatizált Magyarországra«, ha Magyarországon már olyan rossz lesz, hogy az emberek – a szavazók – nagyobb része már akár az értelem szavára is kész lesz hallgatni…”