„Hogy kerül a sörbe görény? Engem leginkább ez érdekelt, amikor a Hallgatói Hálózat rendezvényén kitört botrányról szóló tudósítást néztem. Nyilván, mikor az ember benne van a sztoriban, akkor természetesnek veszi, hogy persze, átadom a mikrofont, és próbálok érdemben reagálni arra, hogy »Mert ez kurva jó duma, amit elmondtál kisbarátom, de teljesen másról beszélsz. (…) Bármennyire is buzinak nézel ki, próbálj már meg férfimódon viselkedni, és álljál ki a szavaidért, amit elmondtál. Én a terminátor vagyok, nem a moderátor.«
Pedig a terminátor-tudatú hívő, aki utána roppant stílusosan »véletlenül« még le is ejti a mikrofont, ahelyett, hogy válaszra visszaadná, nos, ő nem vitázni jött. El is mondja: »Leszarom a fórumotokat, nem érdekel!«. Az ő világa sokkal egyszerűbb: a »próbálj már meg férfimódon viselkedni, és álljál ki a szavaidért«, majd a böllenkedés egy másik résztvevővel kizárólag azt mutatja, hogy ez a rossz értelemben vett macsó viselkedés az erőre épül. Kipécézem a gyengébbet, de elhozom magammal azért a tucatnyi haveromat is, és vagy meghunyászkodsz, vagy gyere ki verekedni, hadd rugdosunk meg a földön. »Macskajancsik, olcsó macskajancsik vagytok, húsz forintért lehet benneteket megbaszni. (…). Örüljetek, hogy nem vertük szét az egész kocsmátokat!«
Nincs olyan opció, ahol ezt az úgynevezett szurkolót az érveiddel meggyőzöd. Szepesi Miklós Zsolt, ez a büszkén buzizó férfiember nyilvánvalóan csak azt tudná tisztelni, aki őt jól megveri. Ugyanakkor biztosra megy, és hatvankilós egyetemistát választ magának ellenfélnek, mert szereti, ha neki van »igaza«. Olyat még sosem hallottam, hogy egy ilyen »erős ember« például egymaga lement volna a zsidó közösségi házban szervezett Krav-Maga edzésre, hogy ott a legnagyobb darab instruktorba kössön bele. Éjszaka felgyújtani az új-lipótvárosi jegyirodát, falkában támadni, majd a rendőri fellépést tapasztalva magukat azonnal járókelőnek, »békés tüntetőnek« álcázni, esetleg levescsont egyetemistát fenyegetni – ez a rutin, ők így »erősek«.”