Szép napunk támadt

„Szép jel, szép csillag, szép napunk támadt – énekeljük egyik népdalunkban. Mi ez a szép nap?

F.Á. A január hatodiki ünnepet liturgiánk az epifánia névvel illeti. A szó a római birodalmi életből származik, azt fejezi ki, amikor a császár hatalmának teljes pompájában megjelent az udvar előtt. A kereszténység számára az epifánia az istenség megnyilvánulása a világban. Az evangéliumok beszámolóihoz kapcsolódóan az ünnep vesperása három eseményről emlékezik meg. A szinoptikus evangéliumok nyomán Jézus megkeresztelkedését és a napkeleti bölcsek kisded Jézusnál tett látogatását ünnepeljük. »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik« – olvashatjuk a Máté evangéliumban Jézus keresztségének leírásakor, az Atya szózata révén nyilvánul meg Jézus istensége a világnak. A három király arany, tömjén, és mirha ajándékai az Istennek kijáró tiszteletet szimbolizálják. A királyok látogatását kapcsolták össze a házszenteléssel. A harmadik esemény a kánai menyegző, mely János evangelistánál Jézus nyilvános működésének a kezdete. A nyugati egyház ma a három eseményből a három király látogatására teszi a hangsúlyt, és ekkor szenteli meg a vizet, Jézus keresztségét pedig egy héttel később ünnepli. A keleti egyházban a hangsúly a keresztségen van, melyre az egész adventi időszakban készülnek.”