„Ha valaki ma ellátogat Tokaj-Hegyaljára, megérezheti a löszös dűlők borának üdeségét, az erdőbényeiek feszes kristályosságát, a mádiak húsos teltségét - meglátunk egy keveset a terroirból. Ahogy nő a tudásunk, a közhelyek megtelnek valódi tartalommal, és rádöbbenünk, hogy a terroirt egy különleges, megpróbáltatásokkal teli történelem építette fel nekünk. Lassan megértünk annyit a világból, mint Szenczi Molnár Albert, Szepsi Laczkó Máté vagy Babocsay Izsák látott meg belőle. Csak mi ajándékot is kaptunk hozzá, hogy felhőtlenebbül lehessen örülni. Mert most kicsit békésebb a karácsony, nyugodtabb az éjszaka, s a mélységes mély pincéknél is jut melegebb hajlék télvíz idején.
Az eltelt húsz évben Tokaj-Hegyalja bebizonyította, hogy a világ első számú édes boros borvidéke. Az eltelt hat-nyolc esztendő legnagyobb izgalmait kétségtelenül a hegyaljai száraz borok, azon belül is a termőhelyhez szorosabban kötődő, dűlőszelektált borok hozták. Eleganciában Demeter Zoltán Szerelmi-dűlőből származó hárslevelűje, Veres- és Kakas-dűlőkből származó furmintjai mértékadóvá váltak, Szepsy István kezei között a száraz borok a Szent Tamás- és az Urbán-dűlőkből faragtak világsikert.
Többen esküsznek rá azonban, hogy a legkifinomultabb hegyaljai száraz borok a Bott és a Kikelet Pince kapui mögött születnek. Kétségtelen, hogy a Teleki-, a Váti-, a Farkas-, a Lónyai- és az Előhegy-dűlők mára egészen új világot nyitottak meg Hegyalján. A löszös dűlőkre alapozva megformálták Tokaj legüdébb, legmosolygósabb arcát. Ha ez utóbbi tételek a legkecsesebbek, a legdaliásabbak Erdőbényén és a mádi Király-dűlőben születnek Homonna Attilának, illetve a Barta Pincének köszönhetően. S azért, hogy ne csak az ínyencek örülhessenek a tokaji száraznak, a nagyobbacska birtokok tettek a legtöbbet: a Dereszla, a Disznókő és a Royal Tokaj felfedezte az igazán jól iható és könnyen megszerethető tokaji száraz bort - rendkívül kedvező áron.”