Nem hiszi el, mire használták a köztársasági elnök dolgozóasztalát!
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
Az államfő próbálja tehát megőrizni az arcát, de arra is ügyel, hogy az övéivel ne menjen szembe. Nem is megy.
„Az Alkotmánybírósághoz (AB) címzett beadványában Áder János azt írja, hogy »a választójog korlátozása a demokrácia és a népfelség elvének érvényesülését gyengíti«. A választási eljárási törvény kapcsán pedig ezt feltételezi, ezért kért hát normakontrollt. Lényegében azonban tét nélkül. Azokat a szabályokat, amelyek a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kötik, fideszes politikusok kezdeményezésére inkább az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték be, megelőzve, hogy a leginkább vitatott pontokat az AB hatályon kívül helyezze. Azt az előterjesztést pár hete az államfő szó nélkül átengedte, azóta hatályba is lépett.
Amikor a feliratkozás intézményének bevezetése ellen érdemben felléphetett volna Áder, nem aggódott a választójog korlátozása miatt. Pedig, ha egy alapvető állampolgári jog gyakorlását szükségtelen adminisztratív feltételekhez kötik, az alkotmányellenes. Az új jogszabály szerint csak az a Magyarországon élő magyar állampolgár szavazhat, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban és feliratkozik a választási listára. A regisztrációra így semmi szükség. Áder azonban ezt nem kifogásolta. (...)
Az államfő próbálja tehát megőrizni az arcát, de arra is ügyel, hogy az övéivel ne menjen szembe. Nem is megy. Az AB-hez címzett beadványából is egyértelműen kiderül: a választói regisztrációval alapvetően semmi baja. Csupán annak jelentéktelen részletszabályait, illetve a választási kampánnyal kapcsolatos rendelkezések egy részét vitatja. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a testületet arra kéri: az egész jogszabályra vonatkozóan fogalmazza meg azokat alkotmányos követelményeket, amelyeknek meg kell felelni. Harminc nap múlva meglátjuk, hogy az alkotmánybírák mit kezdenek ezzel.”