Tüntetés vagy sztrájk az iskolában?

„Az iskola, legyen az akár egy gimnázium, akár egy egyetem, törvényes fóruma lehet a gyülekezési jog gyakorlásának. A joggyakorlás kereteit ekkor egyrészt a Gytv., másrészt az intézmény működési szabályzata határozza meg. Mivel nem a törvény értelmében vett közterületről van szó, az iskolai demonstráció nem bejelentés-köteles – ugyanakkor az intézmény rendjéért felelős személynek (praktikusan az igazgatónak, illetve a rektornak) tudnia kell róla, hiszen ő felelős az intézmény működési rendjéért. Ám a tudomásra hozás szintén nem azonos az engedélyeztetéssel. Az intézményvezető nem tilthatja meg a gyülekezési jog gyakorlását az iskolában az ott jogszerűen tartózkodó diákok (pedagógusok, alkalmazottak, stb.) számára. Továbbá a rendezvény tartalma, célja (horribile dictu, saját véleménye!) tekintetében sem tehet különbséget, mivel az meg a diszkrimináció tilalmába ütközik. A rendezvény megtartása legfeljebb külsődleges, az intézmény működésének rendjét illető feltételekhez köthető.

Természetesen előfordulhat, hogy a gyülekezési jognak az intézmény területén való gyakorlása megsérti az intézmény működési rendjét – ebben az esetben az igazgatónak joga van fellépni a rend helyreállítása érdekében, hiszen ő felel az intézmény törvényes működéséért. De amíg a demonstráció nem jár a többi diák óralátogatásának és a pedagógus óratartásának sérelmével, a véleménynyilvánítás nem akadályozható meg. Ugyancsak előfordulhat az, hogy gyülekezési jog gyakorlása a tanulói kötelezettségek sérelmével jár együtt (pl. óralátogatás elmulasztása). A kötelezettségek sérelmét ugyan nem negligálja az a tény, hogy az egy szabadságjog gyakorlásának a következménye, ám e felelősség következményei csak olyanok lehetnek, amelyekkel a résztvevők előzetesen tisztában lehetnek, és nem terjedhetnek túl a törvényes kereteken (az óralátogatás igazolatlan elmulasztásának nem lehet eltérő következménye, akármilyen okból is kerül rá sor). Sőt, egy többlet-követelmény is vonatkozik az esetleges felelősségre vonásra: mivel a békés gyülekezéshez való jog alkotmányos jog, a gyakorlásával járó következmények tekintetében az arányosság követelményét kell érvényesíteni, azaz a lehető legenyhébb következményeket kell alkalmazni azokra.”