Sokféle sztereotípiánk él Magyarországról, de létezik egy másik Magyarország is
„Az első térben, a falon elhelyezett bevezető szöveget olvasom: Bukta Imre természetes anyagokat használ a munkáihoz – közben harangszó hallatszik valahonnan. Elfog egy érzés, egy falusi délutáné, szól a harang, érezni a tiszta levegőt, ez egy másik világ.
Amiről Bukta Imre művészete szól, az valóban, a »Másik Magyarország«. Sokféle sztereotípiánk él Magyarországról, de létezik egy másik Magyarország is, amiről még mi magyarok is sok esetben igen keveset tudunk: ez a vidék. Erre utal a cím, ez az alaptémája Bukta műveinek. Gulyás Gábor továbbgondolja ezt a témameghatározást: a hazaszeretet fogalmát vonja be.
Bukta Imre vidéki származású, Mezőszemerén született, 1952-ben. Itt, majd Leninvárosban, a mai Tiszaújvárosban kezdte pályáját, később Szentendrére került, a Vajda Lajos Stúdióba. A hetvenes évek óta folyamatosan jelen van a hazai és külföldi művészeti életben. Ma már nemzetközileg is elismert művész, Budapesten a Képzőművészeti Egyetem tanára. A Másik Magyarország itthon az eddigi legnagyobb kiállítása.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
