Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Meggyőződésünk, hogy létezik olyan szabályozási forma, amely egyszerre védi a rendőrség jogos érdekeit, ugyanakkor nem korlátozza indokolatlanul a sajtó munkáját.
November 26-án a Kúria jogegységi döntéssel tartósította azt az ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a rendőrök és egyéb „nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő“ személyeket ábrázoló álló vagy mozgó képeket a médiában csak az érintettek hozzájárulásával lehet közölni. Azaz a gyakorlatban a rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók és társaik akcióban készült képeit csak az arcok kitakarásával lehet publikálni, mivel életszerűtlen, hogy akció közben készült képek esetén az érintettek hozzájárulásának kikérésére mód legyen.
A Főszerkesztők Fóruma életszerűtlennek és a közönség érdekeivel ellentétesnek tartja ezt a gyakorlatot, amely nem csak megnehezíti a szerkesztőségek munkáját és a közfeladatot ellátó szervek munkájának ellenőrzését, de a nemzetközi gyakorlattal is ellentétes. A sajtó természeténél fogva sokat és gyakran tudósít olyan eseményekről, amelyen rendőrök és egyéb közfeladatot ellátó személyek is jelen vannak – jóllehet a rendőrök ezen eseményeknek a sajtó szempontjából mellékszereplői, óhatatlanul szerepelnek felvételeken. A mennyiségből fakadóan rendszeresen előfordul, hogy ki nem takart arcok tulajdonosai pénzbeni kártérítésért perlik az adott médiumot és azt az esetek többségében meg is ítélik nekik.
A Főszerkesztők Fóruma nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de tudomásul veszi, hogy a Kúria a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján erre az álláspontra helyezkedett. Az Egyesület álláspontja szerint a készülő új Polgári Törvénykönyvről lehetőséget teremt arra, hogy a magyar rendőrök arcát az európai gyakorlatnak megfelelően, az esetek döntő többségében ne kelljen kitakarni. Meggyőződésünk, hogy létezik olyan szabályozási forma, amely egyszerre védi a rendőrség és más érintett intézmények jogos érdekeit és az egyes rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók személyiségi jogait, ugyanakkor nem korlátozza indokolatlanul a sajtó munkáját az események hiteles és tárgyilagos rögzítésében, bemutatásában. Az új Ptk.-hoz kapcsolódó szakmai vitákban a Főszerkesztők Fóruma ilyen megoldásokra törekszik.