„Vágjunk rögtön a közepébe: A megbukott Lance Armstrong legfőbb bűne az USADA nyomozati anyaga szerint sem az, hogy beszúrt magának ezt vagy azt. Lance Armstrong legfőbb bűne, hogy egy hosszú éveken át tartó, a kerékpársportban mindaddig soha nem látott korrupció kulcsfigurája volt. Mindemellett profi hazudozó, aki rengeteg fiatal meghatározó példaképeként díszelgett a falakon. (...)
Könyörgöm, egyvalamit gondoljon végig az, aki pozitív érzéseket táplál Lance Armstrong iránt. Amivel kezdtem, nem csak arról szól az Armstrong-botrány, hogy doppingolt-e a texasi, és teljesen értelmetlenek a párhuzamok, hogy ellenfelei is doppingoltak. Akkoriban borzasztóan szennyezett volt a kerékpársport, és abba most ne menjünk bele, hogy most mennyivel kevésbé szennyezett. Igen, doppingolt, az USADA is kiderítette, megbukott. És igen, a legtöbb egykori ellenfeléről is kiderült, hogy doppingoltak.
Az USADA azonban ennél jóval többet kiderített, és nevezze bár őket akárki hiteltelen elmebetegeknek, az egykori bukott csapattársak történeteiből is összeáll a kép. Lance Armstrong neve egy komoly bűnszervezetet, ha úgy tetszik »polipot« fémjelzett, a kerékpársportban soha nem látott tőkével a háttérben, aminek köszönhetően azt tehettek évekig, amit akartak, azt fizettek le, akit akartak, és azt tettek tönkre az ellenfelek közül, akit akartak (mert nyilván, az ellenfelek sem voltak tiszták), vagy éppen azt vásároltak meg kilóra, akit akartak. (...)
Félreértés ne essék, Armstrong óriási tehetség volt, óriási sportoló, de verhetetlenné csak ezekkel a módszerekkel tudott válni, melyek bőven túlmutatnak a mezei doppingolásnál. Iszonyú nehéz állást foglalni, különbséget tenni bűn és bűn között, de például amikor egy zseniális zenész belövi magát, attól még rajongunk a művészetéért, pedig tudjuk tiltott dolgot művel. De ki tud megbocsátani egy drogdealer-bandának?”