„Kedves Iván!
Bár nem találkoztunk 1991 óta, amikor is elfelejtetted közölni velem és társulatommal, hogy a Requiem táncfilm tv-felvételét – melyet a Győri Balett és a Közép-Európa Táncszínház táncművészeivel álmodtál meg és ki volt tűzve a forgatási időpont is – lemondtad. Majd elhagytál mindenkit, aki tisztelt és szeretett, sőt még az országot is, hogy az ígéret földjén építs új várakat. De nem ezért írok. És nem is azért, mert sértve érzem magam, vagy mert a hazatérésedet követő 18 évben semmit sem tettél a közös táncos ügyeinkért, a hazai táncszakmáért, vagy mert bármiben is kritizálni szeretnélek, amit tettél vagy nem tettél meg.
Rengeteget adtál, rengeteget tanulhattam Tőled abban az időszakban, amikor meghívtál a Győri Balettbe vendégművészként. Az 1978-91 közötti időszakot a magyar táncművészet egyik nagy korszakának tartom (nem csak én), és ez a Te nevedhez köthető. Tiszteltelek és kerültelek hazatérésed után, főleg azt követően, hogy egyszer véletlenül láttam a Fesztivál Balett egyik műsorát, mert nem akartam, hogy az az álom, amely számomra valósággá vált – hogy veled, neked, melletted dolgozhattam – lerombolódjon. Mert amit láttam, az nem az a Markó Iván volt, aki bennem él, és nem hagyom még neked sem, hogy elpusztítsd. De egyre nehezebb a küzdelem, és félek, vesztésre állok.
Aláírtam a tiltakozó levelet, amit több mint 40 szakmabeli társam is megtett, és abban minden benne volt, amit gondolok erről az ügyről, így ezt nem is részletezném. Téged idézve: »ez a levél önmagáért beszél«. Viszont miután a Hír TV adásában lehazugoztál, Káinnak és irigynek neveztél, kénytelen vagyok megszólalni.
»10-szeres támogatásról«, azaz 1,3 milliárdról beszélsz. A Magyar Állami Népi Együttes költségvetése körülbelül 130 millió, az 1978-ban alapított Közép-Európa Táncszínház működési költségvetése, amelyet pályázati úton nyer el, 300 millió, igaz ez az elmúlt 15 év összesítésével jött ki (az adatok nyilvánosak). Ebben az évben 26 milliót nyertünk (a legtöbbet a független tánctársulatok között), de még mindig várjuk a hivatalos értesítést, a szerződést és az utalást, hogy ki tudjuk fizetni a hónapok óta gyűlő tartozásainkat és fizetést tudjunk adni az embereinknek. Te tavasszal kaptál 25 millió forintot, most pedig még 130 milliót. Ebben az évben mi háromszor is kértünk a kultúráért felelős államtitkártól és a minisztertől segítséget, de nem kaptunk, pedig egy színház dőlt ránk, amit 1988 óta tartott fent a kulturális tárca és januártól már egy fillérrel sem támogat. Mégis ebben a helyzetben a saját előadásainkon túl 23 táncprodukciónak adunk otthont, segítő kezet nyújtva a többieknek is a túléléshez.