„Hat választást csináltunk már végig együtt, mi nyolcmillióan, minden fennakadás nélkül, hiszen ezekre a választásokra az volt a jellemző, hogy – mivel szerepelünk mindenféle névjegyzékekben – időben, pontosan megkaptuk az értesítést arról, hogy ott vagyunk a választói névjegyzékben is, és ha úgy kívánjuk, adott napon, adott körzetben, adott címen leadhatjuk a szavazatunkat.
A választójog alapjog, s ahogy más alapjogok gyakorlását sem kötheti adminisztratív előfeltételhez az állam (a szóláshoz, a véleménynyilvánításhoz, az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez való jogunkat sem kell kérvényeznünk az államtól), így a választójogét sem. (...)
Egyenesen elképesztő, hogy nemcsak alázatos kérelemmel kell fordulnunk a magyar államhoz az alapjogunk gyakorlásának »tudomásul vétele« érdekében, hanem ez az állam, amelyet mi tartunk fenn, mi működtetünk a saját pénzünkből azért, hogy a mi jogaink védelmében és a mi tetszésünknek megfelelően intézze a közös ügyeinket, még azt is előírja nekünk, hogy milyen módon intézhetünk hozzá kérelmet.”