„Most még önként jelentkezhetnek a zsebszerződések érintettjei, jövő júliustól azonban kattan a karperec, s egytől öt évig terjedő pihenés vár rájuk. Azt is remélem, hogy ez esetben a külföldiek cellatársa az a magyar gazda lesz, aki partner volt a föld átjátszásában. Végük lesz az olyan »üzleteknek« is, amelyekben hektáronként évi tíz forintért lehet bérelni ezerhektárnyi területeket az államtól, csaknem száz évre.
A magyar agrárium megerősítése a globálisan növekvő élelmiszerárak és a kereslet közepette Magyarország elemi érdeke. Az itt megtermelt kiváló minőségű áru nemcsak a hazai piacot láthatja el, hanem külföldre is jutna belőle bőven. Másfelől erős mezőgazdaság szükséges ahhoz, hogy a magyar kistelepülések ne szellemfalvak legyenek, ahová csak temetni járnak vissza a fiatalok, hanem szélesebb rétegek számára is perspektívát jelentsen a gazdálkodás. A magyar gazdák átlagéletkora 56 év, sürgős fiatalításra lenne szükség! Amúgy melyik szülő ne szeretné, ha a gyermeke a közeli földön tekerné a traktor kormánykerekét, s nem a liverpooli kikötőben pakolná dokkmunkásként a kínai dömpingárut?
Kívánatos lenne, hogy a földtörvényt kétharmados jogszabállyá tegyék, az ördög ugyanis nem alszik. Ha a magyar parlamentben netán megint helyet kap a nyugati érdekek képviselete, jó lenne tudni, be van betonozva a nemzeti érdek.”