Értesüléseim szerint Ádám és Éva magyarok voltak, mármost mit hordtak az ősszüleink a Paradicsomban? Fügefalevelet.
„A magyar embernek nincs fügefája, mert azt hiszi, hogy az nálunk meg nem él. Holott ez tévedés, ami itt nem tud megélni, az a magyar ember maga, viszont a fügefa aránylag jól elvan. Más kérdés, hogy a friss füge nem bírja a szállítást, de még a tárolást se; leszedni csakis teljesen érett állapotában lehet, viszont akkor már roppant sérülékeny. Evvel együtt a két háború között nálunk is termesztették eladásra, de aztán a második világháborút követő sajnálatos események a magyar fügekultúrát és művelőit is elsöpörték. Akik ma árulnak friss fügét a piacokon, arról panaszkodnak, hogy a vásárló a fügét importárunak nézi, és azért nem veszi meg, mert ő hazai gyümölcsöt akar.
Holott a füge százszázalékosan magyar gyümölcs. Továbbmegyek, ősmagyar. Értesüléseim szerint Ádám és Éva magyarok voltak, mármost mit hordtak az ősszüleink a Paradicsomban? Fügefalevelet. »És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.« (1 Móz. 3.7) Egyébiránt a füge a magyar népdalokban is felbukkan: »Én elmegyek az Alföldre lakni, / Ott találok szeretőre kapni. / Ott hull reám a füge, / Fügefának levele / Gyenge majoránna.« Vályi András Magyarország leírása című munkájából megtudható továbbá, hogy valamikor Füge nevű falu is létezett: »FÜGE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Baratzához nem meszsze, 's ennek filiája. Határja közép termékenységű, réttye, legelője jó, második Osztálybéli.«”
Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A svéd mandulatorta világkarriert futott be Ingvar Kamprad áruházláncának köszönhetően, ahol e nevezetes süti mellett lapraszerelt bútorok is kaphatók nagy mennyiségben. „Sütis Móni” írása.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Az 1900-as évek első felében épült polgári villa sok mindent látott már, művészektől, politikusoktól az elitig, mégis az ételekről marad emlékezetes, pedig a szakma úgy tesz, mintha nem is létezne.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
