„Nem dughatjuk tehát a fejünket a homokba, nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, hiszen hiába tiszta formálisan az ügylet, a kiadatás a fenti összefüggésben felvet bizonyos morális kérdéseket. Ne feledjük ugyanis el, hogy a civilizált világ szemében Safarov nem hős, hanem brutális gyilkos. Így ebben a helyzetben elvárható a kormánytól, hogy ne tekintse lezártnak az ügyet, hanem adjon átlátható, részletes magyarázatot a kiadatás körülményeiről s általában az egész szerencsétlen esetről. Ha ugyanis ezt nem teszi meg, csak tápot ad a további találgatásoknak és a rosszhiszemű kombinálásnak.
Ezekből enélkül sem vagyunk szűkében. Most például meglepődve tapasztalhatjuk, hogy hirtelen mennyi örmény szimpatizáns lett. Olyanok bontanak most zászlót Jerevánért, akiknek fogalmuk sem volt róla, vagy akiket egyáltalán nem érdekelt a magyar és az örmény nép kulturális, vallási közelsége. S nem véletlenül, hiszen ez a szerencsétlen ügy Obamától a magyar ellenzékig kapóra jön azoknak, akik nem érdekeltek a Magyarország mozgásterét szélesítő keleti nyitásban.”