A hatodik koporsó (részlet)

2012. augusztus 31. 14:00

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Abban, hogy Sztalin és a szovjet ezt tehette velünk, a ti kezetek is benne van. Ha nem tépitek szét a hazámat, az oroszok soha nem vonulnak be Budapestre.

2012. augusztus 31. 14:00
Csurka István

„CLEMENCEAU: (a Kivégzett Forradalmár felé, ahol sejti) Ki vagy te, barátom?

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Én egy kivégzett vagyok.

CLEMENCEAU: A románok végeztek ki?

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Á, nem, a magyarok szovjet parancsra.

CLEMENCEAU: Akkor te román vagy?

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Nem én, hál' Istennek. Magyar vagyok. Engem 1956 után, a forradalmunk után két évvel végeztek ki Budapesten, a kisfogház udvarán.

CLEMENCEAU: No, várjál csak! Ma itt minden dátum összezavarodik. Mit állítasz te? 1956-ban forradalom volt Magyarországon? De, mondod te 1919. augusztus 8-án, hogy pontot tegyek a vita végére, hogy 56-ban volt? Volt? Tizenkilencben nem lehet azt mondani arra, ami 56-ban történt, hogy volt. Ez képtelenség. Nem tudsz jól franciául? Lesz. Csak azt mondhatod 19-ben, hogy lesz.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Nem, én azt mondom: volt. Elsőként estem neki egy kölcsön- csákánnyal a Sztalin-szobornak, de nem sokra mentem vele. Aztán szereztem jobb szerszámokat és ledöntöttük.

CLEMENCEAU: Most szeretném látni a szemedet. Mit döntöttetek le? Milyen szobrot? Miért kell egy szobrot ledönteni? Nem volt szép? Hogy hazudsz, az biztos, a szemedet szeretném látni...

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Ahhoz meg kellene fordítanod a csontvázamat, hogy az üres szemgödrömet lássad. Engem arccal a földnek temettek el, négyszáznál is több társammal együtt, és drótokba csavartak és ledöngölték a földet rajtam. Ott vagyok a koporsóban, a hatodikban.

CLEMENCEAU: Borzasztó. És miért? Gyilkoltatok? Bankot raboltatok? Zsidó pogromot rendeztetek? Kicsit sokat zsidózol. Franciaországban ez nem divat. Soha nem kaptunk volna támogatást Amerikától, és nem nyerjük meg a háborút, ha annyit zsidóznánk, mint te. Hol van az a koporsó? Nem látok itt semmiféle koporsót.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Ha eljön az ideje, meglátod. Én a Sztalin-szobor ledöntése miatt lettem kivégezve, meg azért, mert végig részt vettem a budapesti harcokban. Nekem, te ne magyarázz, amikor semmit sem értesz. Meddig tartott a te életed? Téged mikor akasztottak fel?

CLEMENCEAU: Engem nem akasztottak.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Miniszterelnök voltál, és nem akasztottak? Mint háborús bűnöst se?

CLEMENCEAU: Én győztem. Igaz, nem nyertem, de ezt már mondtam, nemde?

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Azokat a szovjet csapatokat, amelyek addig az országban tartózkodtak, és a rendszer ávós csapatait, mondhatom, egy hét alatt szétvertük. Magyarország két-három napig szabad volt. Tudod te mi az, három napig szabadnak lenni? Franciaország volt már három napig szabad?

CLEMENCEAU: Franciaország mindig szabad.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Mert nem tudja, mi a szabadság. Az nem szabadság, hogy királyokat és királynékat akasztunk, aztán meg vesztes országokat darabolunk fel. (sóhajt) Megalakult a Nemzetőrség, forradalmi bizottságok jöttek létre, és a munkástanács volt a legnagyobb erő. De a miniszterelnököt valamivel utánam felakasztották. Nem érzel ezért valami felelősséget?

CLEMENCEAU: Bocsáss meg, nekem ez így egy kicsit sok.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Nem szeretek én sokat magyarázni, így történt, hidd el. Magyarországot 1945-ben megszállták a szovjet csapatok, Sztalin csapatai.

CLEMENCEAU: Erről a Sztalinról hallottam. Több jelentés is említi mint a bolsevik vezérkar egyik sötét, erőszakos, ravasz tagját, aki azonban egyelőre jelentéktelen. És grúz, nem zsidó, és nem is szabadkőműves. Azt hittem, nem lesz belőle semmi.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Azoktól a hajzatoktól erősödött meg, amelyeket itt hoztatok. Magyarország feldarabolásától erősödött meg. Kun Béla minden terroristája hozzá menekült, és ti segítettétek őket.

CLEMENCEAU: Kikérem magamnak. Amerika segítette a bolsevikokat, pénzelte őket, és több tízezer New York-i zsidó szaladt haza a pénzével, hogy folytassa a régi bótot, de azt nem lehetett folytatni. Beálltak a Csekába, komisszárok lettek, megcsinálták az Internacionálét. Én nem segítettem a bolsevikokat, de tudok róla, hogy Amerika és Anglia sok pénzt adott nekik, Kolcsaknak, Gyenyikinnek, a fehéreknek meg jóformán semmit. Mi sem támadtuk meg őket. Miből? Az amerikaiak nem adtak pénzt egy oroszországi hadjáratra, és katona sem volt hozzá.

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Sztalin bosszúból négy moszkvai magyar zsidó, Rákosi, Gerő, Farkas, Révai kezébe adta a hatalmat, és ezek olyan diktatúrát vezettek be, annyit fosztogattak és raboltak, hogy a mai román tatár-járás, amiről az előbb beszéltél, kismiska hozzá képest. De megmondom, még ha megorrolsz is miatta, akkor is: abban, hogy Sztalin és a szovjet ezt tehette velünk, a ti kezetek is benne van. Ha nem tépitek szét a hazámat, az oroszok soha nem vonulnak be Budapestre. Ez tény, ne is haragudj”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 192 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Peter8811
2012. szeptember 02. 03:10
Csurkának a Hatodik koporsó helyett a Negyedik metrót musical formájában kellett volna megírni Demszki Gabival a föszerepben.
Leszart Rittberger
2012. szeptember 01. 21:19
Szembe kell nézzünk végre Magyarország megbecstelenítőivel ! A szemük közé kell nézzünk végre. A legfontosabb műve ez Csurka Istvánnak.
szkeptikus
2012. szeptember 01. 07:29
'"Ha nem tépitek szét a hazámat, az oroszok soha nem vonulnak be Budapestre. Ez tény, ne is haragudj”. Már a rómaiak is tudták, hogy a történelem az élet tanítómestere (Historia est magistra vitae). Számomra Csurka darabja ellen a fő kifogás nem a zsidózás, hanem a hamis történelem-szemlélet, az, hogy a régi magyar államhatárok esetén az oroszok soha nem vonulnak be: Erdélybe és a Felvidékre is bevonultak.
Peter8811
2012. szeptember 01. 06:01
Csurkának nem nem volt joga ilyen címen darabor írni. A 6-os szám is meg a koporsó is le van védve a kommunisták részére. Jobb lett ha az Ismeretlenszámú Hullazsák címet adta volna művének, mert a kommunistáknál minden szám ismert 1-22-ig, 22-44-ig majd csak 2014-ismerkednek meg.Tulajdonképpen nem is jó a mű elnevezés mert magyar csak fércművet tud írni. Csak nehogy kiderűljön Csurka nagyanjáról valami, mert akkor a rohadt fasiszta magyarok biztos nem akarnák bemutatni e kitűnő író, nagyszerű művét.Heller mehetne Hágába tüntetni,hogy Schurka no van vóz naci.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!