Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
80 éve, hogy püspökké szentelték az „amerikai pápát”, New York érsekét. Támogatta Nixont, a vietnami háborút, XII. Piusz pápát, McCarthyt, utálta a komcsikat és a sztrájkolókat.
„Amikor 1946-ban a New York-i Calvary Cemetery sírásói sztrájkba kezdtek a fizetésemelésért, Spellman azzal gyanúsította meg őket, hogy kommunisták, és a Szent József Szeminárium kispapjait küldte ki sztrájktörőnek. A sztrájkolók tettét pedig az ártatlan halottak és családjaik ellen elkövetett erkölcstelen, igazságtalan lépésnek titulálta. Ezen nézeteinek megfelelően Joseph McCarthy szenátor is élvezte a bíboros támogatását. Amikor Graham Barden képviselő előállt azon ötletével, hogy csak az állami iskolák kapjanak szövetségi támogatást, a »vallásos előítélet« által vezérelt, katolikus gyerekek elleni »gyáva keresztesháborúval« és »bigottsággal« gyanúsította meg őt a főpásztor, a Barden ötletét támogató korábbi frist ladyt, Eleanor Rooseveltet pedig diszkriminációval és antikatolicizmussal vádolta. Spellman 1958-ban részt vett az azóta boldoggá avatott XXIII. Jánost, a II. Vatikáni Zsinat összehívóját megválasztó konklávén. Ő azonban valószínűleg nem Angelo Roncallira szavazott, akire azt találta mondani: »Ő nem egy pápa. Banánt kéne árulnia.« 1959-ben Guatemalában volt a pápa küldötte egy eucharisztikus kongresszuson. Odafelé útközben megállt Nicaraguában, ahol a pápa parancsa ellenére nyilvánosan mutatkozott a diktátorral, Anastasio Somoza Garciával. Az 1960-as amerikai elnökválasztásokon annak ellenére, hogy Kennedy volt a katolikus vallású jelölt, Spellman mégis Richard Nixont támogatta, mivel Kennedy ellenezte az egyházi iskoláknak adandó szövetségi támogatást, és nagykövetet sem akart küldeni a Vatikánba. (...)
New York érseke a vietnami háborút is támogatta, olyannyira, hogy azt nevezték »Spelly’s war«-nak, »Spelly háborújá«-nak is. 1950-ben találkozott is Dél-Vietnam katolikus, antikommunista, az amerikaiak által támogatott elnökével, Ngo Dinh Diemmel. 1965-ben VI. Pál pápa, amikor októberben meglátogatta az Egyesült Államokat, impicit módon le is szúrta a bíborost, amiért kétkulacsos módon »támogatta« az ENSZ béketárgyalásait – Spellman ugyanis úgy volt vele, hogy inkább a háború, mint a kommunisták. Ugyanebben az évben diákok tüntetést tartottak a rezidenciája előtt, amiért elhallgattatta a háborúellenes papokat. Ezt a karácsonyt a bíboros Dél-Vietnamban töltötte az amerikai katonáknál. Ott tartózkodása alatt kijelentette: a vietnami háború a civilizációért folyik, és ez »Krisztus háborúja a vietkongok ellen«. Egy pap azzal gyanúsította meg őt, hogy míg a pápa a fegyverek letételére szólít fel, addig ő megáldja azokat. John Cooney, a bíboros biográfusa és az 1969-ben született Michelangelo Signorile, egy LMBT-ügyekre szakosodott, homoszexuális újságíró és aktivista azt állítja, hogy Spellman aktív homoszexuális volt, ám ezt az állítást a bíboros egykori, 15 éven át szolgáló titkára, Eugene V. Clark nevetségesnek tartja. 1966-ban, mikor elérte a 75 éves nyugdíjkorhatárt, Spellman beadta lemondását VI. Pál pápához, de a pápa arra kérte, maradjon még pozíciójában. Érseksége alatt jelentősen fejlődött egyházmegyéje katolikus infrastruktúrája: főleg templomok, iskolák és kórházak épültek nagy számban. Kapcsolatait felhasználva, ügyes kézzel intézte az építkezések financiális hátterét, ezért hívták »Cardinal Moneybags«-nek is. A bíboros több iskolát is alapított mind otthon, mind Ecuadorban, ezek többségét róla nevezték el. Az összes általa alapított iskola ma is működik.”