Bár az adottságok nagyon jók, mégsem zsúfolnék minden múzeumot egy helyre. Véleményem szerint a koncepciónak a fele is elég lenne a teljes sikerhez.
„Az új negyed az előzetes becslések alapján 50-60 milliárdba fog kerülni, és elsősorban uniós forrásokból képzelik el a megvalósítását. Ez az összeg nagyjából megegyezik a Megyeri-híd költségével, de kb. ennyit kapott évente a BKV is állami támogatásként az elmúltnyócévben. (A mostani helyzetet nem tudom követni.) Az összeg reálisnak tűnik, a koncepció pedig jónak, hiszen sok múzeum mai helyszíne erősen megkérdőjelezhető. Érdekes új épületeket a legkülönfélébb kiállítási anyagokkal egymás mellé tenni a meglévő Szépművészeti és Műcsarnok szomszédságában, életképes projekt lesz. Gyalogosövezet lesz a Hősök tere, rendezik a Városligetet, ez így együtt olyan jól hangzik, hogy várhatóan a helyszín tele lesz, mintha egész évben május 1-je lenne. (...)
Az építészeti múzeumról írtam már, hogy jobb helye lenne a Nyugatiban, kiválthatná a műemlék épületben működő szórakozóhelyeket. Ráadásul ez a pályaudvar-épület igen nevezetes helyszín, hiszen a világ egyik legismertebb építésze, Eiffel tervezte. A Fotográfiai Múzeum még csak-csak elmegy a Városliget szélén, de érdemes lenne külön telepíteni, nem egy sorban a többivel. A Néprajzit pedig egyáltalán nem érzem. Nem jó a mostani helye sem, de valahogy ide sem való. Talán egy Lechner épület alkalmas lenne a befogadására, de még inkább egy Kós. A magyar építészetet ők keresték, és a nemrég elhunyt Makovecz, neki azonban szinte nincs is a fővárosban középülete. A népművészet valami más környezetet kíván, mint a »magas« kultúra… (Tudom, már, mi a bajom. Kisarkítva: ez utóbbi eleve azért készül, hogy múzeumban végezze, a népművészet pedig vagy él, vagy meghalt, és attól, hogy kiakasztjuk a falra, még nem fog feltámadni.)
Bár az adottságok nagyon jók, mégsem zsúfolnék mindent egy helyre. Véleményem szerint a koncepciónak a fele is elég lenne a teljes sikerhez. Értem az ötletet, hogy ezek az eltérő témák felerősítik egymást, és az egész üzleti vállalkozásként is biztosabban megállja a helyét, de valahogy mégsem stimmel, hogy na, akkor pöttyintsük még ide a teljes magyar népi kultúrát, mellé egy csipet építészet és fotográfia, és persze még nem is mondtam, de szeretnénk zeneházat is.”
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
