Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a tegnapi napon háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé:
Figyelemmel kísérjük – tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre – hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.
Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Az adott ügyben illetéktelen magánszemélyek súlyosan megsértették egy ember emberi méltósághoz való jogát, vele szemben ill. vele kapcsolatban alaposan feltehetően elkövették a hamis vád, zaklatás, garázdaság, magánlaksértés, jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét, a polgári jog által védett személyhez fűződő jogait.
Aggasztónak tartjuk, hogy országon kívüli, a Wiesenthal központtal nem azonosítható, a zsidóság körében is körülhatárolt ú.n. „jogvédő”, számos vélemény szerint haszonelvű érdekcsoportok gyűlöletkampánnyal és féktelen hangulatkeltéssel kívánják betölteni a bűnüldöző szerepét, s ehhez magyarországi partnereket találnak. Olyan személy képviseli ezeket, aki szemben Simon Wiesenthallal kétségbe vonja a kommunista bűnök üldözésének jelentőségét, s az ebből adódó törvény előtti egyenlőtlenségre tudatosan törekszik, feszültséget keltve a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok között. Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen „jogvédő” tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges.
A magyarországi bűnüldözés és igazságszolgáltatás nagy zsákutcája lesz, ha ezen törekvéseknek teret enged tévesen értelmezett humanista megfontolások alapján, miközben a népirtó kommunista bűnök és bűnösök üldözése ténylegesen nem tapasztalható a legmagasabb pártállami tisztséget betöltök esetében sem, s olyan beosztású kommunista személyek felelősségre vonása szóba sem kerül, mint amilyen beosztást maga idejében Csatáry László viselt. A korábbi évtizedben veszélybe jutott társadalmi egyensúlyt, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságosság eszméjébe vetett bizalmat haladéktalanul helyre kell állítani megfelelő értékelvű s nem érdek és nyomáskövető jogalkalmazással, a vallások és népcsoportok közötti megfelelő jó viszony jegyében, amelynek nem a büntetőjog az elsődleges eszköze.