Állásfoglalás Csatáry László ügyével kapcsolatban

2012. július 19. 12:30

Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése.

2012. július 19. 12:30
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
MTI-OS

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a tegnapi napon háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé:

Figyelemmel kísérjük – tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre – hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.

Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Az adott ügyben illetéktelen magánszemélyek súlyosan megsértették egy ember emberi méltósághoz való jogát, vele szemben ill. vele kapcsolatban alaposan feltehetően elkövették a hamis vád, zaklatás, garázdaság, magánlaksértés, jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét, a polgári jog által védett személyhez fűződő jogait.

Aggasztónak tartjuk, hogy országon kívüli, a Wiesenthal központtal nem azonosítható, a zsidóság körében is körülhatárolt ú.n. jogvédő, számos vélemény szerint haszonelvű érdekcsoportok gyűlöletkampánnyal és féktelen hangulatkeltéssel kívánják betölteni a bűnüldöző szerepét, s ehhez magyarországi partnereket találnak. Olyan személy képviseli ezeket, aki szemben Simon Wiesenthallal kétségbe vonja a kommunista bűnök üldözésének jelentőségét, s az ebből adódó törvény előtti egyenlőtlenségre tudatosan törekszik, feszültséget keltve a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok között. Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen „jogvédő” tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges. 

A magyarországi bűnüldözés és igazságszolgáltatás nagy zsákutcája lesz, ha ezen törekvéseknek teret enged tévesen értelmezett humanista megfontolások alapján, miközben a népirtó kommunista bűnök és bűnösök üldözése ténylegesen nem tapasztalható a legmagasabb pártállami tisztséget betöltök esetében sem, s olyan beosztású kommunista személyek felelősségre vonása szóba sem kerül, mint amilyen beosztást maga idejében Csatáry László viselt. A korábbi évtizedben veszélybe jutott társadalmi egyensúlyt, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságosság eszméjébe vetett bizalmat haladéktalanul helyre kell állítani megfelelő értékelvű s nem érdek és nyomáskövető jogalkalmazással, a vallások és népcsoportok közötti megfelelő jó viszony jegyében, amelynek nem a büntetőjog az elsődleges eszköze.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 123 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
celkereszt
2012. július 19. 15:44
Ez igaz: http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=151120:ader-janos-izraeli-kudarca&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109
kalhana
2012. július 19. 15:19
1.Internáló táborok a demokratikus háborúk velejárói. Amíg uralkodók arisztokratikus hadseregei harcoltak, ilyesmi nem létezett. A demokráciában háborúzni csak úgy lehet, hogy az ellenség már nem egyszerűen ellenség, hanem a megtestesült gonosz. Ezt a Fejlettnyugat már az I. világháborúban tudta, és sulykolta az emberek agyába. Az antant csinált először internáló táborokat ( eltekintve itt most az angolok úttörő munkájáról a búr háború idején ). Pl. magyarokat ( polgári személyeket! )Franciaországban Noirmoutierben és Ile d'Yeu-n internálták, miközben az OMM-ban az antant polgárai szabadon mozoghattak. 2.Csatáryt valóban elítélték. De kik? Csehszlovkiában a parlamentben 31.2%-a volt a kommunista pártnak és 18.4%-a Csehszlovák Náci Pártnak. Magyarok nem is vehettek részt választáson. Az ítélethez bőven elég volt Csatáry Magyarországról küldetett Kassára.
Kala pál
2012. július 19. 15:08
A recski tábor vezetőjét mikor nevezik meg és citálják az ügyészségre? Ez az internálás nem olyan internálás volt ugye?
Soma
2012. július 19. 15:05
Azért az érdekes, hogyha pénz kell, akkor mindjárt előkerül a "legkeresettebb háborús bűnös".
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!