„Nézegetem Bándy Kata fotóját. Bámulom, és közben csak arra tudok gondolni, hogy ezek a szép szemek sosem mosolyognak már senkire. Szegény lány. Több lett annál, mint ami valaha is akart lenni. »Ügy« lett.
Valaki, akinek a halálát minden csoport másként magyarázza. S ha van valami, ami borzasztóbb a halálánál, akkor ez az.
Pár napja egy minősíthetetlen honlapon, minősíthetetlen valakik (kerülném az ember megnevezést) azt boncolgatták, hogy (kénytelen vagyok leírni) végre egy zsidóval kevesebb van Magyarországon.
Azután jött a másik csoport, amelyik aktív cigányozásba fogott. Azóta is kapja a fenyegetéseket a gyilkos, hogy megtalálják és kinyírják. Persze faji alapon, merthogy irtja a magyart.
De megjelent egy harmadik vonal is, amelyik azt kezdte emlegetni, hogy hány roma ült már ártatlanul a börtönben.
A negyedik csoport meg (remélem a csendes többség) csak néz, és nem tudja mire vélni ezt az ügyet. Azt látja, hogy egy perverz állat megölt egy lányt. Azt is olvassa, hogy a gyanúsított beismerte szörnyű tettét. Mindezek alapján bízik abban, hogy megkapja, ami jár neki: évtizedeket a rács mögött.
Csakhogy ma Magyarország nem a negyedik csoportról szól. (...)
Azt mondta nekem még 2008-ban Miskolc akkori rendőrkapitánya, hogy ha nem teszünk valamit, akkor Magyarországon tíz éven belül kitör a harc a romák és a nem romák között. Ez nem etnikai villongás lesz - fogalmazott -, hanem etnikai háború. Aki a közösségi oldalak bejegyzéseit követi, jól láthatja, hogy gyűlnek a hadseregek, és az Isten ne adja, hogy összecsapjanak.”