„A kisebbségi rasszizmus áldozatainak is csak egy életük volt.
Korunkban sajnos divat élet és élet közt különbséget tenni. Épp azok gyakorolják ezt, akik rajongnak a »szabadság, egyenlőség, testvériség« jelszóért. Eme szélsőségesek gyakorlati megnyilvánulásaiban éppen nincs egyenlőség. Sőt. A kettős mércét fényezik.(...)
Csak a kettősmércések tesznek különbséget.
Fonnyad a gyümölcstermesztés, soványodik az állattenyésztés a kontinens egyes térségeiben, mert a gazdák nem hajlandók erőfeszítéseket tenni a jogállam helyreállítása nélkül. A gazdasági versenyhez a jogállam a legelemibb feltétel. A rasszista fenyegetettségben gyötrődő gazdák nem versenyezhetnek olyan farmerekkel, akik élvezik az európai jogállam körülményeit.
A piacon a vásárlók nem veszik elő a kettős mércét.
Sőt, a metrókijáratoknál a lopott zöldségért, rabolt gyümölcsért fizetnek az orgazdává süllyedő állampolgárok – nem az értékeket megtermelő gazdának, hanem a tolvajnak. Az önmagukat törvénytisztelőnek gondolók játszi könnyedséggel válnak cinkosaivá a gazdákat terrorban tartó kisebbségi rasszizmusnak.”