És tényleg megírták!

„Bevalljuk, mi azért kicsit reménykedtünk, hogy indokolatlan fricska lesz csupán az írás, uncsi már, hogy jól kipellengérezik saját lapjaikban a magyar kormányt kritizáló külföldieket, hogy talán már ráébredtek: aligha hatékony módja a külvilág meggyőzésének az, hogy tendenciózus összeállításokat készítenek saját közönségük számára a beszólogató hírességekről. De nem és nem.

Érkezett a Magyar Hírlap rendíthetetlen ólomkatonája, a mindig minden körülmények között propagandára, harcra kész merev tekintetű leszámolóbiztosa, és valóra váltotta Ceglédi kolléga ironizálását. Míg az előbbi azon humorizált, hogy a művelt jobboldali olvasóközönséget ilyesmikkel fogják traktálni: »ne mondja már, hogy ott Angliában bárki bármit leírhat. A világon nincsen ilyen, ember!«, addig az utóbbi teljes meggyőződéssel körmölte, hogy »ha nincs eszünk, higgyük el, hogy a színész azt mond, amit akar a liberális demokráciákban…«.

Széles Gábor írnoka, Bogár László jó tanítványa persze az okát is tudja, hogy mi indította arra a filmszínészt, hogy szóvá tegye a magyar médiahelyzetet. Íme a publicista fejében dúló globális háború megfejtése: »egy hatalommal, pénzzel, előmenetellel kecsegtető láthatatlan tartomány legkisebb szolgája Hugh Grant« - írja egy előmenetellel alig kecsegtető, látható tartomány legkisebb szolgája. És képzeljék, nem veszi magát észre.”