Prohászka, az első hungarista

„Az antiszemiták alapművének számító, a Zsidókérdés Magyarországon című, 1920-ban megjelent - korántsem csak teológiai mű - szerzőjeként Prohászka püspök olyan személyek támogatását élvezte, mint Méhely Lajos, a Cél című fajbiológiai szemle szerkesztője, akadémikus; Orsós Ferenc akadémikus, a Magyar Orvosi Kamara elnöke (később a Katynba küldött nemzetközi orvoscsoport vezetője); gróf Teleki Pál egykori és leendő miniszterelnök; Meskó Zoltán fajvédő politikus, és 1935-től a nemzetiszocialista alapon szerveződött pártok politikusai.

A Nemzetgyűlés 6. ülésének jegyzőkönyve szerint 1920. február 26-án Prohászka Ottokár állapította meg, hogy »a Tanácsköztársaság zsidó forradalom volt, amely teljes egészében idegen volt a magyar ideológiától«. Azt pedig, hogy értelmezése szerint mit jelent a »magyar ideológia«, az 1918. július 31-én, Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején, a Főrendiház CXIV. ülésén elmondott zsidóellenes kijelentései is igazolták. Amikor a numerus clausus (nemzetiségekre és népfajokra vonatkozó egyetemi kvóta) szükségességének vitájában az ellenzékiek felvetették, hogy az összesen húsz zsidóellenes publikációjáról ismert Prohászka jogrendet sért, ha különbséget akar tenni zsidók és nem zsidók között, a székesfehérvári püspök azt válaszolta: »Nem a jogrendet kell most megmenteni, hanem a magyarságot...« Talán nem egészen a véletlen műve, hogy ezen a júliusi napon elhangzott megnyilatkozásaira figyelt fel Horthy Miklós kormányzó, aki ennek hatására kérte fel a székesfehérvári püspököt a miniszterelnöki megbízatás elfogadására 1920-ban, emlékezve hű katonája és belügyi államtitkára, Meskó Zoltán harsány helyeslésére. Meskó alapította 1932 júniusában az első magyar nyilaspártot, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártot, amely jelvényeként a nyilaskeresztet és a zöld inget alkalmazta.

Mérgező irodalom

Halála után Prohászka a nemzetiszocialisták, mindenekelőtt a hungaristák számára megfellebbezhetetlen szaktekintéllyé vált. A zsidókérdést tárgyaló művei adták az ideológiai alapot a képviselőháznak a zsidótörvények kihirdetéséhez. Gondolatai közül kiemelték az antiszemitizmust legitimáló érveit, melyek így önálló életre keltek, és a polgári jobboldal, majd a magyarországi nemzetiszocialista pártok, valamint a nyilasterror legtöbbet idézett, első számú hivatkozási alapjává váltak.”