Ezt teszi a kormány akkor is, amikor a szélsőjobboldali elveket valló és hirdető írók műveit kötelező olvasmánnyá teszi. Ugyanilyen gyalázatos, hogy a kormányzó pártok a hazai és nemzetközi botrányok ellenére a Horthy-korszak újabb antiszemita személyiségének Prohászka Ottokárnak akarnak köztéri szobrot, és ezzel emléket állítani. Prohászka Ottokár személyének megítélése eddig egyértelmű volt: püspök létére a Horthy-korszak egyik fő ideológusaként, politikusként gyűlöletre uszított, antiszemita eszméket hirdetett. Ő követelte leghangosabban a numerus clausust. Prohászka antiszemitizmusa nem kérdés, hanem tény: nem vita tárgya. Mára minden őszinte demokrata megütközéssel, az egykori áldozatok hozzátartozói és a Holokauszt túlélői pedig félelemmel figyelik ezt a folyamatot itthon és immár a világban is.
Intő jel volt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író Kövér Lászlónak írt levele, amelyben kifejti: »egyre világosabb, hogy a magyar hatóságok bátorítólag lépnek fel azokban a kísérletekben, amelyek tisztára mosnák Magyarország múltjának ezt a tragikus fejezetét, nevezetesen a világháborús magyar kormány részvételét az ország több százezer zsidó állampolgárának deportálásában és meggyilkolásában.« Elie Wiesel ennek hatására tiltakozásul lemondott a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjéről.
Újabb súlyos figyelmeztetést jelent az Egyesült Államok ötven kongresszusi képviselője által aláírt és az Ön számára megküldött tiltakozó levél, amelyben a Magyarországon erősödő gyűlöletbeszéd, antiszemita- és homofób érzelmek terjedése miatti aggodalmukat fejezték ki. Egyben leírták azt is, hogy az ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük a civilizált párbeszédben, és nem maradhatnak megválaszolatlanul. A Magyar Szocialista Párt, a magyar demokratikus ellenzék, minden demokrata itthon és a világban is a leghatározottabban elítéli ezt a folyamatot. De megállítani Ön tudja ezt.