Adózás nélküli képviselet?

„Az amerikai függetlenségi háborút kirobbantó alapelvet, mely szerint »nincs adózás képviselet nélkül«, most megfordítja egy kis angol párt. Vajon aki nem járul hozzá egy nemzet vagy egy közösség jólétéhez anyagilag, az beleszólhasson-e abba, miként költik el a pénzt?

Alexandra Swann, az Ukip 23 éves üdvöskéje áprilisi megjegyzésétől volt hangos az angol blog-szféra egy ideig és nem véletlenül: a modern demokráciák életében kardinális kérdést érintett. A konzervatívoktól átpártolt fiatal nő egy párttársa segítségére sietve a következőket találta mondani (írni): »veszélyes megengedni, hogy olyan emberek döntsenek mások pénzéről, akik maguk nem tesznek be semmit a közösbe«. Röviden: ha nem fizetsz adót -kivéve közvetett adót, mint a VAT-ot minden vásárlásnál-, ne legyen jogod szavazni se. Ez elég drasztikus kijelentés, és ha végiggondoljuk a munkanélkülieken kívül a diákokat, nyugdíjasokat, - nem beszélve az adócsalókról vagy az adóelkerülő szuper gazdagokról- is megfosztaná alapvető választójoguktól.

Ezt a szálat akár még tovább is fejthetjük, és a tényleges munkavállalókat is »kettébonthatjuk« állami és versenyszektorban tevékenykedőkre. Ha elvetemült kapitalisták vagyunk, megállapíthatjuk, hogy igazából az államnak dolgozó rendőrök, orvosok, tanárok, köztisztviselők sem termelnek, nem járulnak hozzá a GDP növekedéséhez közvetlenül (annál inkább közvetve), befizetett adójuk csupán egy könyvelési trükk, mivel az államtól kapott fizetésük egy részét adják vissza a közösbe. Úgy tűnik tehát, a jóléti állam összeesküdött az őt eltartó aktív nettó munkavállalókkal szemben, hisz mindenki beleszólhat, mire költsék az általuk megtermelt pénzt.”