Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Egyre több olyan eset történik, mint amit Schweitzer Józsefnek kellett elszenvednie, akár zsidók, akár keresztények ellen is. A híveink sokszor elmondják, hogy szóbeli inzultus éri őket, ha énekeskönyvvel mennek a templomba. Interjú.
„hvg.hu: Majdnem egy éve adott interjút, akkor azt mondta, nem baj, ha az egyház úgymond kijön a templom falai közül, de veszélyesnek látja, ha politikai szerepre tör. Most viszont úgy tűnik, a politika menne a templomokba, legalábbis erre utal Kovács Zoltán államtitkár levele, amiben azt kérte az egyházaktól, harangozzanak június 4-én.
Fabiny Tamás: Látható tendencia van arra, hogy az egyházak belső életével kapcsolatban is igényeket fogalmazzon meg a hatalom és a politika. Ezt elutasítottuk a Gyurcsány-kormány idején is: akkor sem azért ítéltük el a Magyar Gárdát, mert felszólított erre minket Hiller István vagy Gyurcsány Ferenc – mert ez is megtörtént –, hanem mert úgy tartottuk helyesnek. Nyilvánosságra is hoztuk az evangélikus egyház állásfoglalását, hogy valós problémákra adott nagyon rossz válasznak tartjuk a gárdát, és felelősségre vontuk azt az evangélikus lelkészt, aki ott volt az avatáson. De akkor is kiálltunk azért, hogy ez ne felszólításra, hanem önként kell, hogy történjen. Ez volt a hiba június 4-én is, irritálta az egyházi vezetőket, hogy a hatalom csak egy ornamentikának gondolja az egyházat: hogy úgy gondolják, jó, ha a megemlékezéseken ott ülnek az egyház képviselői. Nyilván sok helyi egyházközösség magától is megtette egyébként, és harangozott, erre utalt Gáncs Péter kollégám nyilatkozata is, hogy a protestantizmusban eleve saját maguk hozzák meg a döntéseket. De a közös üzenet lényege az volt, hogy nem kívánunk biodíszletet képezni egy állami ünnepségen, nem jó, ha kiültetnek minket csak azért, hogy egy kormány demonstrálja: az egyház a mi természetes szövetségesünk. Az egyház nem biodíszlet, hanem ennél több. (...)
hvg.hu: Közös nyilatkozatban ítélték el a történelmi keresztény egyházak az utóbbi napok antiszemita támadásait is. Ezt sokan üdvözölték, de azt is megjegyezték: sajnos korábban is lett volna ilyen alkalom, de az egyházak hallgattak.
F. T.: Én inkább azon lepődtem meg, hogy Erdő Péter részvétele az Élet menetén akkora hír volt, pedig ennek természetesnek kellett volna lennie mindenki számára. Az, hogy most Schweitzer József ügyében ennyien megszólaltak, jó, és szerintem olyan lapításról, amivel egyes sajtótermékek vádolnak minket, nincs szó. 2006-ban a székfoglalómban azt mondtam, hogy minden szélsőségesség elutasítandó, tavaly novemberben az egyházkerületi közgyűlésünkön arról beszéltünk, hogy meg kell akadályozni az iskoláinkban sajnos terjedő cigányellenes és antiszemita beszédet, Gyöngyöspata vagy a Magyar Gárda ügyében is felemeltük a szavunkat. Igaz, talán mi sem vagyunk elég hatékonyak, mert a sajtó sokszor ezeket a megnyilvánulásokat nem veszi észre. (...)
hvg.hu: Tavaly óta mennyire romlottak a közállapotok ilyen szempontból Magyarországon ön szerint?
F. T.: Nagyon, a türelmetlenség nagyon megnőtt. Egyre több olyan eset történik, mint amit Schweitzer Józsefnek kellett elszenvednie, akár zsidók, akár keresztények ellen is. A híveink sokszor elmondják, hogy szóbeli inzultus éri őket, ha énekeskönyvvel mennek a templomba, még ha nem is mennek nyilvánosság elé vele feltétlenül. Borzasztó, ha ez polgárjogot nyer, nagyon határozottan fel kell szólalni mindenki esetében ez ellen. Remélem, hogy ez a szomorú eset legalább felhívja a figyelmet, hogy az emberek merjenek szólni, és mindig legyen valaki, aki odaáll a megtámadott mellé. Jó lenne, ha az egyház a nyugalmat tudná sugározni. Jó lenne, ha ki tudnánk állni, és azt mondani: nyugalom!”