Izland feljövőben!

„Nem szeretném ismételni magam, meg azokat sem szeretném untatni, akik tudják mi is, hogy is történt, múltkor már részletbemenően leírtam, de tény, hogy az izlandiak jól döntöttek, amikor elzavarták politikusaikat, a bankárokat és a Világbankot, Európai Unióstól. Jól tudhatták, mire fáj a hitelezők foga: a bankok fele angol befektetők kézben leledzett. Világos volt számukra, hogy egy csődbe ment országnak – nem az ott élők, és a megszorításokat évtizedekig nyögők kisírt szeméért – adnak hitelt, hanem rejtett (privatizálandó) erőforrásaiért, ha vannak ilyenek. Ha nincsenek ilyenek, valami másért, soha nem jó szolgálatért, pénzt a haszon reményében ad, akiknek van. Izland meg nem hogy nem kért ebből, de adósságát sem volt hajlandó visszafizetni, most pedig –állítólag – lakossága nagy részének elengedi jelzáloghitelét. Jó lenne erről többet tudni, de a hírek – mondom – nem Izlandról szólnak, hanem Görögországról. (Most már azt is értem, miért akarja az Európai Unió tagjává fogadni, a minden szabályt felrúgó, önfejű Izlandot, mert bizony, ha csendben is, de erről is folynak tárgyalások, más kérdés hogy az izlandiak szerintem hallani sem akarnak erről!)Most vigyázó tekintetünket Görögországra szegezzük, mert nem mindegy, hogyan döntenek az ott élők, de valami azt súgja, hogy a görögök megfontolják az izlandi út szabta irányt: elegük lehet saját politikai elitjük tehetetlenségéből. És persze, amennyiben a saját lábukra kívánnak állni, példájukon lemérhető lenne, mire megy egy volt uniós ország önmagában, hitelek nélkül, illetve mire megy az unió Görögország nélkül.”