Szőlő Hegyalján

„Apám két dologtól tudott lázba jönni: ha a Don-kanyarról beszélt (és enélkül vasárnapi ebédet megúszni alig lehetett), meg a tokajitól. Nem azért, mert többet ivott volna belőle a kelleténél, dehogy. Egyszerűen mérhetetlenül büszke volt arra, hogy arról a vidékről származik. Zemplénből, Hegyaljáról, ahol a világhírű tokaji is terem. S hogy a családjának még »szőleje« is volt arrafelé.

Tokajit inni ünnep volt. Anélkül jeles évforduló, névnap vagy születésnap nem múlhatott el. Legbecsesebb ajándéka egy olyan palack volt, amit fillérekért címkéztek meg az ő nevére. Hitte, hogy az az ő saját tokajija. A régi szőlő, úgy tudom, ma is megvan. Családon belül. Maradjon is így, értő kezekben, mert addig minden rokon továbbra is kicsit sajátjának érezheti...”