Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Ha eleve kizárják a tudomány embereit a lehetséges jelöltek közül, kisebb lesz az esély arra, hogy jó döntés születhessen.
„Tényleg érdekes, feltárandó téma, hogy mely főiskolán, egyetemen volt ilyen gyakorlat, hogy milyen arányban adtak címet a semmire.
De csak azért, mert voltak ilyen esetek, nem kellene úgy tenni, mintha Vizi E. Szilveszter doktorija, vagy Tulassay Tivadaré mit sem érne, mintha a magyar tudomány mocskos lenne, mintha csak érdemtelenek kaptak volna fokozatot a rendszerváltás előtt. Nem csak Mádl Ferenc, de ma már sajnos egy minden tiszteletet megérdemlő kutató és csodálatos ember, Kopp Mária emlékének adózva is el kellene felejteni ezt a tudományellenes vonalat. Nagyon sürgősen.
Persze értem én: a szükségképpen örök harcban álló politikus nem tud másképp gondolkodni, csak harcban. Világok harcában. Pénzvilág vs. politika világa, külvilág vs. belvilág, most meg a tudomány világába zárkózott emberek, azok támadtak, nyilván, önös érdekből. Azért, hogy »közülük« kerüljön ki a köztársasági elnök. Mert nem bírják ki, ha nem magukfajta van hatalmon. De abból aztán nem esznek!
Márpedig ha eleve kizárják a tudomány embereit a lehetséges jelöltek közül, ha még a mérlegelés szintjére sem jutnak el velük kapcsolatban, kisebb lesz az esély arra, hogy jó döntés születhessen, amelyre később a jelölő és az ország egyaránt büszke lehet.”