Több mint húsz évnek kellett eltelnie, mire végre körvonalazódik az igazság az 1989 előtti rendszer valódi működési elveiről.
A minapi hírlapos Pozsgay- és Szűrös-interjúból is kiderül, hogy az MSZMP fejesei jóhiszemű, állandó megfigyelés alatt tartott és hátrányok sorát elszenvedő, rendes magyar emberek voltak, mentesek minden marxista maszlagtól és kommunista hatalomtechnika alkalmazásától. Ők csak úgy beestek az államhatalom élére, pedig Pozsgay is megmondta, hogy Grósz intrikált ellene, Szűrös Mátyás pedig akkora ellenálló volt, hogy moszkvai külügyi diplomája megszerzése után csak visszaminősített pozíciót kaphatott a külügyben, „attasé helyett segédattasé lehettem.” Szegény Szűrös Mátyás, hát tényleg az ötvenes évek kommunizmusának tragikus áldozata volt ő.
Nálunk úgy tűnik, a rendszer minden fejese a rendszert bomlasztotta, Medgyessy Pétertől Szűrös Mátyásig. Még a végén kiderül, hogy az MSZMP-n kívüli, párttagságból és pártkarrierből nem kérő társadalmi többség volt az igazi elnyomó moszkovita rendszer, az MSZMP KB pedig az ellenállás apró sejtjeként küzdött a független Magyarországért.