Semerre sem buktam

2012. április 10. 09:58

Egy működő, prosperáló társulat életét vágták ketté. Tragédia, hogy az ottmaradók közül sokan telefonálnak, jönnek hozzám, és én nem tudok rajtuk segíteni. A seb gyógyíthatatlan. Interjú.

2012. április 10. 09:58
Márta István
Index

Ön felfele bukott.

Semerre sem buktam, egyszerűen egy  más helyzetbe kerültem. Egy működő, prosperáló társulat életét vágták ketté. Tragédia, hogy az ottmaradók közül sokan telefonálnak, jönnek hozzám, és én nem tudok rajtuk segíteni. A seb gyógyíthatatlan.

Mennyire volt disszonáns, hogy harcol az Új Színházért, a pályázatáért, miközben ön már pontosan tudta, hogy a saját jövője megoldott?


Nincs összefüggés a múlt és jelen közt,  bár sokan gondolják, hogy ez egyfajta politikai kárpótlás. Butaság. Egyértelmű a szoros kapcsolatom Péccsel, talán ezért is javasolt a közgyűlésnek Páva Zsolt.  Való igaz, hogy nehéz helyzetbe kerültem az időzítéssel.. Már előbb bekövetkezett volna a kinevezés, de én kértem, hogy minél tovább halasszuk a bejelentést, mert az utolsó pillanatig szeretnék harcolni az Új Színházért. Nem magam miatt, hanem a társulatért. A csapatot időben értesítettem, sőt azt is lemodelleztük, hogy mi történik akkor, ha Tarlós visszavonja a döntését. Szerettem volna a színészeket, a műszakot és a művészeti munkatársaimat  biztonságban tudni, de nekem is lépnem kellett. Kérésemnek eleget tett Páva Zsolt, és csak december közepén javasolt a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. élére. Ezt követően a  januári, utolsó színházigazgatói napomon Újvidéken szerepeltünk a társulattal Az erdő című darabbal. Éjfélig én voltam az igazgató, utána már csak, mint kulturális turista tartózkodtam a városban. Az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy történik valami. A búcsúzkodás, a tizenhárom esztendő utáni értelmetlen elválás nagyon fájdalmas volt.

Úgy gondolta, hogy Tarlós István végül megváltoztatja a döntését? Milyen háttérinformációja volt, amiben lehetett bízni?


A főpolgármester úrnak éreznie és látnia kellett, hogy ez nem néhány száz ember baja, nem is a »baloldali, liberális huhogóké«, mert akkor – például - az erdélyi színházak vagy nemzetközi szervezetek miért tiltakoztak? Hittük, hogy a ráció és politikai észszerűség megfordítja a főpolgármester döntését, de nem így történt. A januári hónap intenzív munkával telt, bemutattuk A varázshegyet, egy stúdiódarabot, és egy Budapest-pályázaton nyert művet. Közben az előadásokhoz kapcsolódó, mintegy harmincdoboznyi anyagot adtunk át archiválásra a Színháztörténeti Intézetnek.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tóth mária
2012. április 10. 19:00
Száraz Dénes nyilatkozatán csodálkoztam,bár,hogy milyen kötődésű ember, nem tudom. Mivel hozzám a Felvidék, és különösen Galánta, közel áll,nehezen értem meg megnyilatkozását.Neki is a Márta a "Jani?" csodálkozom!
Bisque Béla
2012. április 10. 13:58
Márta remek ember, Dörner remek ember. Márta nem fér a bőrébe és telehisztizik mindent, elégtételt követel. Egy szerződés lejárt, egy pályázatot más nyert. Sagt schon! Dörner tehetséges, szimpatikus és színházi kérdésekben autentikus személyiség. Teszi a dolgát a szembeszélben is. Magyar. Nekem ennyi elég. Én biztosan el fogok menni néhány előadásra, hátha összehoz a balsorsom néhány cionista antiszociális ellentüntetővel, és így egy kis svédtornával a testnevelésnek is áldozunk, nem csak a kultúrának. Kerek és egész ettől lesz a világ.
hakos
2012. április 10. 11:08
"A főpolgármester úrnak éreznie és látnia kellett, hogy ez nem néhány száz ember baja, nem is a »baloldali, liberális huhogóké«, mert akkor – például - az erdélyi színházak vagy nemzetközi szervezetek miért tiltakoztak?" Kedves Márta István, hülyének azért ne tessék nézni az embereket. Az egész ügy néhány száz ember baja, sőt valójában csak néhány tucat közvetlenül érintett ember "baja". A többiek részéről csak szimpla "kultúrharc". Beleértve természetesen a néhány tucat erdélyi és "nemzetközi" ismerősét (no meg azokat is ideszámítva, akik pusztán az alkalmat megragadva, szokásos magyargyűlöletüket gyakorolták az ügyön). A "nem szélsőjobbos" színházlátogatóknak mindegy, mert számukra ott van a többi budapesti színház, ahol nem lett igazgató egy "szélsőjobbos". Valójában örülnie kéne Önnek, hisz a jövőben olyanok is elmennek majd színházba, akik eddig nem mentek volna...
slomovicz
2012. április 10. 10:50
Unalmas Lúzer. Ásit - továbblapoz. Ezzel az ajvékolással, nem kerülsz be a szinháztörténelembe, kisapám. :-) Hol vagy Te egy Latinovicshoz képest? Sehol.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!