Nyílt levél Lázár Jánosnak

„Ön nem tudja, mert Önt nem érdekli, de én tudom, hogy Apám 1946 és 1950 között kritikus bírálója volt Rákosi Mátyásnak, aminek következtében 5 és fél évet ült börtönben. Családja, öt gyermeke kitelepítve, nélkülözve élte túl ezeket az éveket. Négyéves voltam, amikor letartóztatták. Tíz, amikor szabadult. Nem ismertem meg!

Apám meggyőződése volt, hogy az igazságtalan kapitalista rendszert és a szocializmus eszméjét megcsúfoló sztálini, rákosi diktatúrát a többség érdekében, a politikai hatalommal élő, és nem visszaélő rendszernek kell felváltania. Az általa áhított tisztességes, igazságos rendszer érdekében bizony gyakran került vitába vezető politikusokkal. A diplomatastátust ő is és családja is egy »humánusabb« börtönként élte meg. Ennyit az egyenesen kikövezett útról.

Hogy Apám mennyire vitte? Tisztességesen élt, és a jó parti helyett azt tartotta fontosnak, hogy a gyermekei is tisztességesek legyenek. Mi nem hoztunk szégyent rá!

Ön viszont, szégyellje magát!”