„Az utóbbi időben, a Jobbik politikusainak dicstelen egyetemi szereplése óta újult erővel vetődött fel a kérdés, újfasiszta párt-e a Jobbik, vagy »csak« egyszerűen szélsőjobboldali, megtalálhatók-e a Jobbik politikájában, ideológiájában, megnyilvánulásaiban az újfasiszta gondolkodás, világnézet elemei. (...)
A magyar politikai kultúra egyik »sajátossága«, hogy más európai országokkal szemben, nem hajlandó nevén nevezni bizonyos tényeket, hanem inkább csűri-csavarja a dolgokat, összevissza magyarázkodásokba bonyolódik. Így szinte mindenki talál valamilyen okot arra, hogy ne nevezze nevén a Jobbik politikai irányultságát, illetve, hogy azt valamilyen körmönfont formában körülírja. (...)
Nem látszik célravezetőnek különböző terminológiai bűvészkedésekkel megpróbálni elfedni az igazságot. Vagyis azt a tényt, hogy Magyarországon egy nyíltan és nyilvánvalóan újfasiszta elveket valló párt be tudott kerülni az országgyűlésbe, s továbbra is jelentős társadalmi támogatással rendelkezik. ”