De miért nem érzi mindenki, hogy Isten csupa ilyen jóindulatú semlegesség? Nem lehet, hogy önámítás mindaz, amit Istennel kapcsolatban megélek?
„Akarhat-e egyáltalán valamit Isten? Ha igen, akkor hogyan viszonyulhat egymáshoz Isten akarata és személyes, emberi szabadságom? Talán még Isten is rendelkezni szeretne felettem, még neki is elvárásai lennének irántam, még neki is meg kell felelnem?! Tegyük fel, hogy nem: Isten csak szépen »mosolyog rám«, lényem mélyéről »érzem«, hogy az »isteni jóság« megnyilvánul az életemben, fenntart, megtart, alapvetően a gondomat viseli. De miért nem érzi mindenki, hogy Isten csupa ilyen jóindulatú semlegesség? Nem lehet, hogy önámítás mindaz, amit Istennel kapcsolatban megélek?
A biblikus hagyomány és a keresztény lelkiségtörténet mérvadó tekintélyei néha egészen nyugtalanító dolgokat állítanak Isten akaratáról. Isten bekavarhat az események menetébe, beleszólhat saját személyes életünkbe is. Isten nem csak van és »elvan«, hanem egy olyan személyes Istenként mutatkozik meg, aki megszólít és »hív«. A Mindenható persze nem úgy személy, mint az emberfia, és így akarata is másképp nyilvánul meg. A zsidó és keresztény vallási hagyomány nagy alakjai valahogy mégis ki tudták olvasni létük eseményeiből, hogy az »Úr« pontosan mit szeretne tőlük.”
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
A több mint tíz párt versengése ellenére az izraeliek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.
„Megértettem a népbíróság gyakorlatát, amelynek nem az igazság megállapítása, hanem a kollektív megtorlás volt a célja.”
Jó áradást!
A keresztény alapokra, patriotizmusra épülő, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó Európa feléledése lesz számunkra az a „niceai zsinat”, ami értelmet ad az eddigi küzdelemnek.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.
Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.
