„Elsőként a hármas pavilonban Kelet-Európa országai között ráakadtam a fantasztikusan felépített, látványos szlovén standra és a mellette álló időgépre: A magyar placcon a '90-es évek színei, stílusa és üzenete fogadott. A stand felett egy műanyag vászonból összerakott, a többihez képest pici szögletes »korona« lógott: a magyar zászló színeihez csak nyomokban hasonlító pirossal, zölddel, bormarketinges pöttyökkel, óriási Ungarn felirattal és egy Wines of Hungary lábjegyzettel.
Sajnos nehéz lenne átadni, hogy mennyire kiütközően gagyi megjelenítés volt ez a többi országéhoz képest, melyek mind anyaghasználatban, mind grafikailag, mind pedig méretükben annyival fölé-nőttek ennek, mintha egy Forma-1-es mezőnybe neveznénk egy kispolszkival. Mert bár én szeretem ugyan a kispolszkikat, érzelmi szálak is kötnek hozzá gyerekkoromból, de azért nem vagyok olyan vak (és hülye), hogy ne vegyem észre, hogy az egyetlen egyezés, hogy ennek is négy kereke van, meg annak is.