Mit lopott ki Bolyai fejéből Einstein?

„»1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánlólevelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot. Ezek között a már említett relativitáselméletet felölelt munkát. A tanár - akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Théka naplójába.«

Azt le kell szögeznünk, hogy nem Einstein magyarországi, monarchiabeli megjelenése miatt abszurd a felvetés. Einstein első felesége, Mileva Maric, Titelen született, és itt is házasodtak össze 1903-ban. Az 1900-as évek elején, kb. 1907-tel bezárólag Einstein többször járt Titelen és Újvidéken.
A probléma inkább ott kezdődik, hogy nincs Albert Einsteinhez köthető hiánycédula a Bolyai-hagyatékban. Ezenfelül további nehézség, hogy körülbelül 14 ezer kéziratoldalról van szó, a fecnitől a sűrűn és olvashatatlanul teleírt koncertplakátig. Amire itt szükség van, az sokkal több, mint egy laza betekintés: csak öt percet szánva egy kéziratoldal áttekintésére is kb. több hónapnyi munkát kívánna meg.

Vannak azonban további nehézségek is: bár Bolyai Jánostól valóban ismertek olyan, lényegében papírfecnire írt gondolatok, amelyek távolról összefüggésbe hozhatók az általános relativitáselmélettel, a kéziratokban semmi nem utal arra, hogy ez alaposan kidolgozott, matematikai formába öntött elmélet lenne:

»az nehézkedés törvénye is szoros összveköttetésben, foljtatásban tetszik (mutatkozik) az űr természetével, valójával (alkotásával), miljségével; gondolom az egész természet (világ) foljása«

Az ismert fragmentumok, ahogy az iménti is, magyar nyelvűek, és ez összhangban van azzal, hogy Bolyai János kései feljegyzései a Farkassal maguk számára kreált, nagyon sajátos, a nyelvújítás korabeli magyar nyelvet tovább variáló, egyedi nyelven és írásjelkészlettel íródtak. Ebből adódóan olvasni az átlagosnál is nehezebb, pláne ha valaki, nem úgy, mint Einstein, ugye, nem tud magyarul.”