Szívesen hallottam volna arról, hogy a könyöklés hova vezet, hiszen az nyilvánvaló, hogy nagyobb a szakma, mint a kulturális tárca maga.
„A következőre jutottam: a magát baloldalinak (és tévesen: liberálisnak) tartó kultúrpolitika szerint az államnak a kultúra támogatásával nem igényeket kell kiszolgálnia, hanem éppen hogy ezeket az igényeket kell megszabnia azáltal, hogy minden olyan kulturális produkciót támogat, amit Nyugat-Európában fesztiváldíjak formájában elismernek. A magyar közönségnek kutya kötelessége felnőnie ehhez a kultúrához, különben hülyén fog meghalni.
A magát jobboldalinak tartó kurzus szerint az államnak azért kell támogatni a kultúrát, mert a tömegigényeket ki kell szolgálni, a cél pedig az, hogy az igények feltárásával minél több embert betereljenek a kulturális intézménybe, mert különben hülyén fog mindenki meghalni, a kulturális intézmény pedig bezár. Az egyik szerint tehát itthon azért eladhatatlan a magyar kultúra, mert lila, a másik szerint pedig azért, mert magyar, vagyis mindenképpen közpénzből kell dotálni. Még egyszerűbben, akkor is kell a pénz, ha üres a színház, de akkor is, ha tele van. Akkor is, ha progresszívnek hívjuk, akkor is, ha kurucosnak.
Fájdalmas, de ugyanezek a frontvonalak húzódnak jelenleg a kortárs zene, az opera és a táncművészet berkeiben, ezen viták taglalására már nem térnék ki. (A vita teljes terjedelmében szerdától látható lesz a Krétakör Facebook-oldalán.)
És igen, félreértés ne essék, a hatórás vita alatt – azon kívül, hogy számtalanszor lehülyézték – alig esett szó az államilag finanszírozott kultúra eltartójáról és fogyasztójáról, és, megkockáztatom, kedvezményezettjéről: az adófizetőről. Szó sem esett társadalmi hasznosságról, megtérülésről, közgazdasági megfontolásokról, vagyis csupa olyan dologról, amivel egyébként az egész európai régió küszködik: válság, túlköltekezés, az állam szerepének újragondolása.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
