„Az EU történelmében először sújthatnak ilyen szankciókkal egy tagállamot a túlzott deficit miatt. Vagyis nem két évvel ezelőtt, amikor például Írországban 32 százalékos volt a deficit, vagy tavaly, amikor Portugália, Spanyolország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és Lettország is nyolc-tíz százalékos hiánnyal zárt. Nem, akkor nem rettegett senki a felboruló pénzügyi egyensúly miatt, csak most lett hirtelen úrrá a szorongás az uniós döntnökökön. Nehéz mindezt komolyan venni. Magyarország 2004-tõl, vagyis a csatlakozásunk óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll a jelenleginél sokkal rosszabb pénzügyi mutatók miatt. – Akkor miért pont most? – tettem fel a kérdést nemrég a bizottság magyarországi képviselet-vezetőjének, aki rezzenéstelen arccal válaszolta: az összes eddigi deficitünkért együttvéve. És erre valóban nem lehet mit mondani. Mert ezek nem érvek.
Ez pellengérre állítás, példastatuálás és negatív diszkrimináció egy olyan állammal szemben, amely épp a héten írta alá a pénzügyi stabilitási paktumot, és amely uniós elnöksége alatt fogadtatta el az EU pénzügyi egyensúlyát megalapozó törvénycsomagot. Letettünk az asztalra egy Széll Kálmán-tervet egy 2020-ig tartó adósság- és deficitcsökkentő programmal. Mérsékeltük az államadósságot, pozitív a folyó fizetési mérlegünk, és a gazdaság fejlődése – ha szerény mértékben is, de – jobb a 27-ek átlagánál. De ez most mind nem számít.”