Ne gondolja senki, hogy az Iszlám Állam már nem jelent fenyegetést Szíriában
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Biztos tudással és bátorsággal felvértezve kell lezárnunk a XX. századot, amely Magyarországon és Európában is, a vér és a törvénytelenségek kora volt.
„Amikor tíz évvel ezelőtt megnyitottuk a Terror Háza Múzeumot, egyszerre több célt is magunk elé tűztünk. Rekonstruálni akartunk addig elhallgatott vagy eltagadott történelmi tényeket, tabuként kezelt, eltitkolt és kibeszéletlenül maradt tragédiákat, hogy miközben elbeszéljük és láttatjuk azokat, értelmezésüket kortársaink eszére és szívére bízzuk. 2002 februárjában elsőként hoztunk létre Közép-Európában/Európában egy olyan intézményt, amely szakmai elszántsággal és hitelesen dolgozta fel a XX. századi totalitárius diktatúrák ? természetét, tárta fel a lelket és testet pusztító szörnyűségeit. A hazugság, a tudatlanság, az embertelenség ellen vettük fel a harcot. Eszközünk az értelmes bátorság volt, nem is lehetett más. Okos bátorság kellett ahhoz, hogy meglássuk és nevükön nevezzük a történteket és a »tetteseket«, elszánt bátorság kellett ahhoz, hogy megtalált igazságainkat megvédjük a hazugoktól.
A terrornak nincs mentsége! Az ember megalázására, megsemmisítésére nem adható felmentés! Nem bocsáthatunk meg azoknak, akik az embert és méltóságát veszélyeztető/pusztító rendszereket működtették, vezették, vagy támogatták.
Mindannyian felelősek vagyunk nemzetünk, közösségünk történelmi emlékezetéért, támaszkodnunk kell egymás tapasztalataira. Hinnünk és tudnunk kell, hogy az ember ellen elkövetett bűntettek nem maradhatnak büntetlenül.
A náci és kommunista diktatúrák leggyalázatosabb bűne az volt, hogy ideológiájuk nevében ártatlan emberek tömegeit küldték börtönbe, fosztották meg életüktől, csak azért, mert más volt a hitük, a meggyőződésük, a származásuk, a neveltetésük, a kultúrájuk, a nyelvük. A XX. századi totalitárius rendszerek minden korábbi abszolutizmusnál és diktatúránál hatékonyabban tudták kiterjeszteni hatalmukat a múltra, már-már Orwell negatív utópiáját, az 1984-t váltva valóra: »aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.«
Biztos tudással és bátorsággal felvértezve kell lezárnunk a XX. századot, amely Magyarországon és Európában is, a vér és a törvénytelenségek kora volt. Ez a Múzeum, ez a Ház, emlékmű, főhajtás. Erkölcsi-politikai kiállás azoknak az eszméknek a terjesztése ellen, amelyek tömeges politikai gyilkosságokat eredményeztek.
A Terror Háza Múzeum akkor tesz eleget vállalt kötelességének, ha tartós jogot biztosít az igazságnak, az elme és a szív szabadságának. Köszönjük mindazoknak, akik tettek azért, hogy ezt az évtizedet együtt tölthessük, hogy megmaradjunk, hogy számos feladatot sikeresen megoldhassunk, hogy közel 4 millió látogatót fogadhassunk kiállításainkon.
Jó tudni, hogy a Terror Háza Múzeumnak vannak barátai. Ez a Ház szellemi, tudományos műhely lett. Az épület múltja, története, nemzeti és nemzetközi kapcsolatai alapján intézményünknek különleges hivatása és felelőssége van. Egy évtizeddel ezelőtt arra vállalkoztunk, hogy rámutassunk azokra az okokra és összefüggésekre, amelyek a szabadságellenes rendszerek gyilkos szenvedélyéhez vezetettek. Hogy megkezdjük hazánk és kontinensünk huszadik századi tragédiáinak kibeszélését. Hogy értsük egymást, és megértsük: a szabadság nem vágy és nem illúzió. A szabadság: értelem. A szabadság: bátorság és felelősség. Csak a bátrak és szabadok viselnek felelősséget a máért és a holnapért. Közösségünkért, hazánkért. Az elmúlt évtizedben bátrak voltunk és szabadok. Hiszünk benne, hogy azok is maradunk!”