Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A médiaismeret oktatási rendszerben elfoglalt helye nem változott, pedig mára a hangsúly eltolódott a média társadalmi funkciójának tanítása irányába.
„A médiaismeret korábban a mozgókép (filmes nyelv) oktatás hangsúlya miatt a vizuális kultúra oktatásának részeként szerepelt. A Nat mostani tervezében az oktatási rendszerben elfoglalt helye nem változott, továbbra is a művészetek között szerepel. Pedig mára a hangsúly eltolódott a média társadalmi funkciójának tanítása irányába, ahogy a tervezet is fogalmaz: a médiaértés-fejlesztés célja hogy a »tanulók tájékozódni és választani tudjanak a hagyományos és az új médiumok teremtette nyilvánosságában, esélyt adva arra, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A médiademokrácia felelős állampolgárainak médiaműveltséggel (is) rendelkezniük kell.« Ez a hangsúlyeltolódás azonban nem járt a tárgy helyének módosulásával, nem került át az ember és társadalom témakörbe, de a más területekkel való szoros kapcsolatát (pl. társadalomismeret, anyanyelvi kultúra) a tervezet kiemeli.
A tervezetben néhány új elem mindenképpen említésre méltó. Egyrészt jó hír, hogy a tárgy megjelenik az alsóbb korosztályokban is. Eddig ugyanis a média tantárgy csak hetedik osztálytól szerepelt a Nat-ban, most viszont már az alsó tagozat tantárgyai között is megjelenik. Ugyancsak fontos – reakcióként a gyerekek médiahasználati szokásainak átalakulására – az új média erőteljesebb szerepeltetése a tananyagban. Ennek jelentőségét igazolják azok a kutatási eredmények, amelyek szerint a magyar gyerekek internet-használatát jellemző digitális írástudás minőségi mutatói az uniós átlag alatti szinten van, miközben a használat mennyisége meghaladja az európai átlagot.
Az új média, az interaktivitás, az újfajta online közösségi terek megjelenése a tananyag újragondolását tette szükségessé. Az audiovizuális nyelv elsajátítása mellett kiemelt hangsúlyt kap az információhoz való hozzáféréshez, az értelmezéshez, az elhelyezéshez és az átalakításhoz kapcsolódó készségek fejlesztése. Mindez a társadalmi közegben való mozgás szempontjából is új helyzetet teremt, az ehhez kapcsolódó szokások, normák, felelősségi kérdések tudatosítása, elsajátítása ugyancsak a terület részévé válhat.”