Ünnep volt

„Tavaly az év legjobb rendezvényének választottam magamban a Furmint Február nagy kóstolóját, bár tény, hogy akkor a kóstoló végére nagyon elfáradtam. Szerencsére ez csöppet sem befolyásolta a furminttal való kapcsolatom, ami az elmúlt egy évben még mélyebb lett, mára egész komoly viszonyról van szó, rendszeresen találkozunk, sokszor meglep és alig okoz csalódást. Nem kérdés, hogy izgatottan vártam a nagy Furmint Február kóstolót a Vajdahunyadvárban, Gombóc Artúr érzés kerített hatalmába, hiszen én szeretem a reduktív, hordós érlelésű, vékony, vastag, ásványos, izgalmas, körtés, virágos, almás furmintot és a lehetőség megvolt, hogy mindet megkóstoljam.

Természetesen nem sikerült mindet kipipálni, de emiatt egy csöppet sem maradt hiányérzetem, nagyon szép borokat találtam és sok érdekes emberrel beszélgettem. Nagyon tetszett, hogy több olyan borásszal is találkoztam, aki nem furmintos vidéken alkot, érdekes lenne újabb és újabb területekről is furmintot kóstolni. A jegyzeteim a sok társalgásnak köszönhetően meglehetősen szellősek, de nem is törekszem arra, hogy pontos leírásokat adjak közre, inkább csak a benyomásaimat azokról a tételekről, amikigazán tetszettek. (...)

A kóstolt borok másnapra tisztultak le bennem és észrevettem, hogy magamban kialakítottam két nagyobb csoportot, az egyikben a nagy, olajos, telt furmintok vannak, mint a 2009-es Szent Tamás, vagy Lenkey Géza borai, de Orosz Gábort is ide sorolnám. A másik csoport inkább fineszességével hódít, ezek a borok sokszor kisebbnek hatnak, pedig igen koncentráltak, de emellett nagyon könnyedek, mint a Kikelet, Gizella vagy Királyudvar volt. Nem tudom eldönteni, hogy melyik stílus áll hozzám közelebb, valószínűleg sokat kell még visszakóstolnom ezeket a borokat és nem csak februárban!”