Antitotalitárius csarnok

„2002. február 24-én délután a hideg ellenére több mint százezer ember gyűlt össze az Andrássy úton, a 60. szám előtt, hogy részt vegyen a Terror Háza Múzeum megnyitóján, amely Orbán Viktor szerint »az egyik legnagyobb és legfelemelőbb tömegrendezvény volt az 1990-ben kezdődött magyar demokrácia történetében.« Akkor már jó ideje a magyar és részben a külföldi sajtót is foglalkoztatta a hír: Budapesten, a nyilasok, illetve a kommunista államvédelem egykori székházában új múzeum fog nyílni, hogy emléket állítson a terror áldozatainak, hogy bemutassa a totális diktatúrák ember- és Isten-ellenes szörnyűségeit, és hogy néven nevezze a felelősöket. 

A kommunizmus eszmei és politikai örökösei, attól félve, hogy elveszítik a múlt értelmezésben addig meglevő - furcsa mód csak kevesek által megkérdőjelezett - monopóliumukat, átfogó támadást indítottak az intézmény ellen. A Múzeum azonban megnyílt, és a gyakran személyeskedő támadások ellenére fennmaradt, a baloldali kormányok regnálása alatt is. A legvadabb ötlet kétségtelenül az volt, hogy az intézményt a Megbékélés Házává nevezzék át. Egy idő után a kritikai hangok elhalkultak, hiszen a látogatók a lábukkal szavaztak: 10 év alatt csaknem 4 millió látogató kereste fel a kiállításokat. Ráadásul az alkotók egy formabontóan új múzeumi nyelvet is létrehoztak, amely világszerte elismerést váltott ki.”