„Látszik a düh a jobboldalon, hogy Kuncze Gábor egy egyesület elnökeként visszatér a politikába, és részt vállal az orbánváltás előkészületeiből. Az aggodalmat megértem. Egy teljes napon át szinte mindenki arról akarta meggyőzni az SZDSZ utolsó sikeres elnökét, hogy jó, persze, együttműködik, de a Demokratikus Koalícióval is? Mire ő rendíthetetlen nyugalommal közölte, hogy persze, a DK-val is, meg minden demokratikus erővel, akik el akarják zavarni ezt a rezsimet. Volt olyan ismerősöm, aki azonnal lelkendezett, hogy Gyurcsány és Kuncze 2006 győztesei, akik leverték Orbánt, de nyugalomra intettem. Hosszú még az út, mire ez újra megtörténik, és ehhez mindenkire, a többi demokratikus pártra és a civilekre is szükség lesz.
Az is érdekes fejlemény, hogy a Fidesz elfelejtette cáfolni azt a hírt is, miszerint Schmitt Pál távozhat, helyére pedig például Martonyi János kerülhet. Néhány napja a dissszertációtolvaj még érinthetetlen volt, Budai Gyulának Schmittről is Oszkó jutott eszébe. Megjegyzem, az is csak nálunk fordulhat elő, hogy a sajtó arról írhat: Orbán elengedi Schmitt kezét... Eddig nekünk azt mondták, a köztársasági elnök független, csupán motorja kíván lenni a fideszes nemzeti együttlopás rendszerének. Nem mintha nem tudtuk volna, kikkel álélunk szemben. Most azonban már tartja magát a pletyka, hogy a felolvasó ember kirúgja az aláíró emberét.
Pálinkás József mellett leginkább Martonyi János nevét dobálja fel a nem cáfolt sajtó, holott a jelenlegi külügyminiszter sem tűnik tökéletes megoldásnak. Egy ember, aki jelentéseket írt a háromperakárhánynak, aki 1989-ben lépett be az MSZMP-be, aki az utolsó pártállami kormány privatizációs biztosa volt, akinek ügyvédi irodája off-shore cégek születése körül bábáskodott, biztos jó ötlet?”