Van-e túlképzés Magyarországon?

Az esztelen mennyiségi növelés súlyos károkat okozott a felsőoktatás minőségében. Hovatovább egyik-másik középiskola végzősei képzettebbek némelyik "fizetős", felsőfokú képzettséget adó iskola "diplomásainál". Mely diplomák max. vitrintárgynak alkalmasak, sehol nem veszik komolyan. Ezt is érdemes figyelembe venni, amikor nyakló nélkül osztogatják az államilag elsimertség rangját. Gyakran éppen a főhatóság munkatársait vonják be az oktatásba, burkolt hálapénzt így osztogatva nekik az engedélyekért.

Bázel, 16. jegyzőkönyv

Diplomások terén még mindig le vagyunk maradva a külföldtől. Annyiban igaz, amennyiben a nálunk középiskolai szintnek megfelelő, pótintézményekben osztogatott, ám igen kétes értékű "diplomákat" vesszük alapul.

Ez mind oké. Azért rögtön mellé kéne tenni a "külföldi" diplomások pályakezdési és munkanélküliségi arányát is. Azt is hozzá kéne tenni, hogy az elmúlt húsz évben a külföldi egyetemek túlképzése pont azokon a szakokon, melyek lényegileg az inproduktiv munkahelyeket célozták meg végzőseikből alakult ki a deviáns viselkedésü, drogozás, csak magamnak élek lecsuszott réteg, aki kovályog a nagyvilágban és éli a singlig felelötlen életét. Az értékes diplomásokból meg hiány van (orvos, mérnők, informatikus) akiket pont a keletközép europai országokból potolnak. A mennyiségi képzés úgyanúgy visszaütött, mint nálunk is kezdett kialakulni. Más kárán tanul az okos és szerintem még ídőben kapcsolt a magyar kormányzat a felsőoktatási reform kapcsán, mert így van lehetőség arra is, hogy csellengő kilátástalan diplomások helyett magasan kvalifikált szakmunkások és a termelésben hasznos közép és felsőfokú jó szakemberek képzését elő tudják segiteni. Mellesleg nyugaton pont a problémák miatt a szakmunkások és a jó szakemberek is hiányoznak akiket vendégmunkásokkal potolnak rabszolga munkásként.