„A Mandiner szerzői – jórészt az általunk korábban felvetett legitim érvek kreatív továbbgondolása alapján – a Haza és Haladás Alapítvány új választójogi törvényhez készített modelljét számszerűen, direkt módon cáfoló ellenmodellt tettek közzé. Tekintettel arra, hogy a felvetett módszertani problémák láthatóan alkalmasnak bizonyultak a Haza és Haladás egyoldalú modellszámításához fűzött következtetések megkérdőjelezésére, észrevételeink nem minősíthetők »apróságoknak«. (...)
Azt a korábbi érvünket relevánsnak tekintjük, miszerint függetlenül attól, hogy milyen elv szerint jelöli ki egy politikai döntéshozó a választókerületi határokat, a jövőre nézve a döntésnek előre nem ismert mértékű kockázata van. Természetesen a választókerületek kialakításával összefüggésben a településszociológiai mintázatokat senki nem vitatja, a szavazótáborok viszont nem biztos, hogy egy későbbi választáson is (akár településrészenként lebontva) egyben maradnak vagy a soron következő voksoláson a korábbi választással megegyező pártra szavaznak. Tehát nem feltétlenül csak szociológiai vagy értékrendi, hanem hitelességi és mozgósítási kérdésektől is függ a választói magatartás, amely adott esetben a korábbitól eltérő pártválasztásban realizálódhat. Ha pl. 2010 előtt a baloldali pártoknak kizárólag »előző« választási eredmények alapján lehetőségük lett volna »inkább baloldali« választókerületeket kialakítani, 2010-ben nem várt meglepetés érte volna őket, hiszen a korábban jórészt baloldali jelöltek által képviselt észak-magyarországi térségben egy új párt, a Jobbik erősödött meg – éppen az MSZP-vel szemben.
Mindent összevetve, továbbra is hitelesnek érezzük azt a következtetésünket, miszerint a kormánypárt által kialakított választási rendszer teljesíti a demokratikus követelményeket. A jövőben is lehetőség nyílik ugyanis a mindenkor hivatalban lévő kormányok erős, stabil kormányokkal történő leváltására, hiszen bármely, megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkező párt számra adott a lehetőség az egyértelmű kormánytöbbség megszerzésére. Véleményünk szerint egyébként is a kormánypárt követné el a legnagyobb hibát akkor, ha elhitetné magával, hogy a tervezett választási rendszer a kormányzás eredményétől függetlenül »bebetonozza a hatalomba«.